Donald Knuth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donald Knuth
KnuthAtOpenContentAlliance.jpg
Életrajzi adatok
Született
1938. január 10.(76 éves)
 USA, Wisconsin, Milwaukee
Ismeretes mint a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője
Nemzetiség amerikai
Házastárs Nancy Jill Carter
Gyermekek John Martin (1965), Jennifer Sierra (1966).
Pályafutása
Jelentős munkái A számítógép-programozás művészete című könyv

Donald Ervin Knuth (Milwaukee, Wisconsin, 1938. január 10. –) amerikai matematikus, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az algoritmuselmélet „atyjaként”[forrás?] emlegetett tudós.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Donald Ervin Knuth 1938. január 10-én született Milwaukee-ban, Wisconsin államban. Felesége a nála egy évvel fiatalabb Nancy Jill Carter, 1961 óta házasok. Két gyermekük van: John Martin (1965) és Jennifer Sierra (1966).

1956-ban a California Institute of Technology-n kezdte egyetemi tanulmányait – fizikus szakon. Két év után mégis matematikusként folytatta tanulmányait, ugyanis a fizika gyakorlatiasságánál jobban vonzották a matematika elméleti kérdései. Bachelor és Master (1960) diplomáját a Case Western Reserve University-n szerezte. 1963-ban – újra KaliforniábanPhD fokozatot kapott, doktori disszertációjának címe: „Véges ferdetestek és projektív síkok”. Később ennek az egyetemnek lett professzora. 1968 óta a Stanford University professzora, 1993 óta professor emeritus.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Knuth a szerzője (mind a mai napig írja) a monumentális A számítógép-programozás művészete című műnek. Ennek a műnek a megírásához olyan programokat írt, mint a TeX vagy a Metafont, melyek lehetővé teszik matematikai szövegek nyomdai követelményeknek megfelelő szedését. Ezek azóta is meghatározóak a matematikai tárgyú tudományos szövegek szedésében.

A „literate programming” fogalom megalkotója, ez azt a felfogást hivatott tükrözni, hogy a számítógépes programokat ugyanazzal az igényességgel kell írni, mintha irodalmi szövegek lennének, és a forráskódot egyesíteni kell a szoftverdokumentációval.

Ezt a felfogást tükrözve jelentek meg olyan könyvei – természetesen ezekkel a programokkal szedve –, melyek a TeX és a Metafont teljes forráskódjai mellett magyarázatokat tartalmaznak a különböző algoritmusokkal kapcsolatban. Ezek mellett megjelentek olyan felhasználói könyvek, melyek nem csak megválaszolnak felhasználói kérdéseket (pl.: hogyan választok el szavakat TeX-hel), hanem szakmai nyelven meg is magyarázza a működést (pl.: leírja, hogyan működik a szóelválasztó algoritmus).

A számítógép-programozás művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számítógép-programozás művészete egy többkötetes mű, mely az alapvető algoritmusokról és adatstruktúrákról szól. A kiadó az akkor (1962) még egyetemi hallgató Knuthot azzal bízta meg, írjon egy könyvet a fordítóprogramokról (angolul compiler). Knuth azonban egy, az egész témakört átfogó művet akart alkotni, mindezt a legapróbb nyomdai követelményeknek is megfelelő szerkesztésben (ennek a megírásához, szerkesztéséhez fejlesztette ki Knuth a híres TeX és Metafont programokat). Az elhatározásból egy életre szóló munka lett: a tervezett 7 kötetből az ötödik, Knuth tervei szerint, 2015-re fog elkészülni. Az első három kötet gyors megjelenését (1968, 1969, 1973) a negyedik 2005 februárjában követte.

A TeX[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Knuth azért kezdte el a TeX-et írni, mert egyre elégedetlenebb lett monumentális könyvének első három kötetében tapasztalható szedéssel. Az igazi hacker hozzáállást követve nekiállt, hogy a problémát egyszer és mindenkorra megoldja, és megtervezte saját betűszedési nyelvét. Úgy vélte, hogy ezt be tudja fejezni az 1978-as tanítási szünetben; mindössze nagyjából nyolc évet tévedett. A nyelv fejlesztését 1985-ben fagyasztotta be, amikortól azt befejezettnek tekintette.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb művei[1]:

  1. Első kötet: Alapvető algoritmusok (Fundamental Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  2. Második kötet: Szeminumerikus algoritmusok (Seminumerical Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  3. Harmadik kötet: Keresés és rendezés (Keresés és rendezés), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  4. Negyedik kötet: Combinatorial Algorithms, (nincs magyar kiadás)
  5. Ötödik kötet: Syntactic Algorithms, (várható megjelenés: 2015)
  6. Hatodik kötet: Theory of Context-Free Languages (tervezett)
  7. Hetedik kötet: Compiler Techniques (tervezett)
  • Ronald L. Graham, Donald E. Knuth, Oren Patashnik: Konkrét matematika (Concrete Mathematics), 1998, Budapest, Műszaki Kiadó
  • Donald E. Knuth: The TeXbook, 1984
  • Donald E. Knuth: The METAFONTbook, 1986
  • Donald E. Knuth: 3:16 Bible texts illuminated, 1991

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Knuth nem csak tudományos eredményeiről, hanem a humoráról is híres.

  • A programozás művészete című könyvével kapcsolatban különleges ajánlatot tett: minden hiba megtalálójának felad egy „hexadecimális dollár”, azaz 2,56 dollár értékű csekket.
  • Donald Knuth másodállásban orgonaművész. 1965 óta tagja az Amerikai Orgonista Céhnek. Ezt annyira fontosnak tartja, hogy önéletrajzában minden más tudományos tagság előtt említi.
  • A TeX verziószáma a \pi-hez konvergál, azaz az egymás követő verziók a 3, 3.1, 3.14 és így tovább. Hasonlóan a Metafont verziószáma az e-hez tart.
  • Egyik legérdekesebb műve a 3:16 Bible texts illuminated című könyv. János evangéliumának egyik kulcsmondatát, a János 3:16-ot alapul véve, a Biblia összes könyvének 3. fejezet 16. verséhez hozzáfűzte a saját gondolatait.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A teljes lista elérhető a Stanford honlapján

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]