Gergely Sándor (író)
| Gergely Sándor | |
| Élete | |
| Született | 1896. február 2. Sopronkeresztúr |
| Elhunyt | 1966. június 14. (70 évesen) Budapest, |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | elbeszélés, regény, tanulmány |
| Első műve | Sivatag (elbeszélés, 1922) |
| Irodalmi díjai | Kossuth-díj (1949, 1956) Munka Érdemrend (1953) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956) |
Gergely Sándor (Sopronkeresztúr, 1896. február 2. – Budapest, 1966. június 14.) szociáldemokrata és kommunista író, újságíró és lapszerkesztő.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A középiskola elvégeztével rövid ideig vidéki újságíró volt, majd 1915-ben bevonult katonának, és a francia fronton szerzett sebesülés következtében átmenetileg megvakult. Többször műtötték, és végül 1920-ban visszanyerte látását. 1923-ban a Kékmadár szerkesztője lett. 1924-1925 között a miskolci Reggeli Hírlap vezetője volt, de radikális nézetei miatt távoznia kellett. 1926-tól az illegális KMP tagja lett. 1929-ben az SZDP kizárta soraiból. 1931-ben Moszkvába emigrált, majd részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, és 1937-től az Új Hang szerkesztője lett. 1945-ben hazatért, majd 1945-1951 között az Magyar Írószövetség elnöke volt.
Művei [szerkesztés]
- Sivatag (elbeszélés, 1922)
- Béke (regény, 1924)
- Achrem Fickó csudálatos élete (regény, 1925)
- Hidat vernek (regény, 1927)
- Játszik az utca (regény, 1927)
- Szú (regény, 1929)
- A Dózsa féle parasztforradalom története (tanulmány, 1929)
- Embervásár (regény, 1930)
- Munkáskultúra (tanulmány, 1930)
- Valami készül (regény, 1931)
- Pereg a dob (regény, 1934)
- Úriszék (1936)
- Vitézek és hősök (novella, 1937)
- Der Namenlose (1937)
- A nagy tábor (1939)
- Vitézek és hősök (színmű, 1940)
- Bor (elbeszélés, 1941)
- A dehkánok földjén (szociográfia, 1943)
- Tüzes trónus (1945)
- Szép úr hétköznapjai (elbeszélés, 1946)
- Az utolsó felvonás (regény, 1947)
- Gyanú (elbeszélés, 1948)
- Épül az új világ (cikkek, 1949)
- Hív az erdő (elbeszélés, 1949)
- Farkasok (válogatott elbeszélések, 1950)
- Falusi jelentés (riportkönyv, 1951)
- Forró nyár (regény, 1952)
- Szakadék szélén (elbeszélés, 1952)
- Találkozó (elbeszélés, 1952)
- Felszáradnak a könnyek (regény, 1954)
- Rögös út I.-II. (regény, 1955-1956)
- Őszi reggel (válogatott elbeszélések, 1957)
- A Nagy Föld (visszaemlékezések, 1957)
- Emberek között (kisregény, 1958)
- Tiltott utak (regény, 1961)
- Felsőbb osztályba léphet (regény, 1964)
- Hallgatás közben (válogatott riportok, 1965)
- Valami készül - Szú - Embervásár (utószó Tamás Aladár, 1967)
- Emberek között I-II. (elbeszélés, utószó Imre Katalin, 1968)
- Drámák (bevezető: Zalka Miklós, 1971)
- Hittel és indulattal (cikkek, szerkesztette Szabó Ferenc, 1975)
Forrás [szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- A magyar irodalom története
- Kortárs magyar írók
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

