Hazslinszky Frigyes Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hazslinszky Frigyes Ákos
Hazslinszky Frigyes Ákos.jpg
Életrajzi adatok
Nemzetiség magyar
Született Késmárk,
1818. január 6.
Elhunyt Eperjes,
1896. november 18. (78 évesen)
Pályafutása
Kutatási terület algológia, mikológia, lichenológia, briológia, növénytan
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező, 1872-ben rendes tag

Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos; Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) botanikus. Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-től rendes tagja volt. Hazslinszky Bertalan (1902–1966) mikrobiológus, botanikus nagyapja.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Középiskoláit szülővárosa, Késmárk főgimnáziumában végezte el, majd ugyanott teológiát és filozófiát tanult. Ezt követően, 1838–1839-ben a sárospataki református kollégiumban jogot, 1842–1843-ban a debreceni kollégiumban növénytant és kémiát tanult. 1839–1841 között alma materében, a késmárki főgimnáziumban volt helyettes tanár, eközben 1841-ben gyalogszerrel bejárta az országot és botanizált Késmárk és Fiume között. 1842-ben a debreceni református kollégiumban helyezkedett el nevelőként. 1845-ben a bécsi műszaki egyetemre iratkozott be, s egy tanéven át a botanika mellett geológiát, ásványtant, paleontológiát, kémiát és fizikát tanult. 1846-ban az eperjesi evangélikus kollégium természetrajz–matematika tanára, később, 1846 és 1893 között megszakításokkal tizenegy tanéven keresztül az intézmény rektora, 1884–1885-ben és 1886–1887-ben igazgatója volt. Pedagógusi munkája mellett a magyarországi flóra kutatásának szentelte idejét.

Munkássága [szerkesztés]

Pályája elején főként a virágos növények magyarországi előfordulásával és kutatásával (florisztika) foglalkozott, emellett vizsgálta a termőhelyek növényökológiai tulajdonságait is. Felvidéki – tátrai, szepességi és Árva vármegyei – botanikai gyűjtőútjainak köszönhetően jelent meg az első tudományos növényhatározó 1864-ben. Ezt követte az 1872-ben kiadott, Magyarország teljes virágos flóráját leíró füvészeti kézikönyve. Az 1860-as évektől figyelme a telepes növények, de főként a gombák feltárása felé fordult. A nagygombák mellett a mikroszkopikus gombákkal – például az üszög- és rozsdagombákkal – is foglalkozott. Magyarországon elsőként használt mikroszkópot a – korabeli rendszertani kategóriával élve – virágtalan növények vizsgálatához. Emellett elsőként írt összefoglaló áttekintéseket Magyarország zuzmó-, illetve mohaflórájáról. Algológiai tanulmányaiban kísérletet tett a moszatflóra leírására is, de csak a kovamoszatok áttekintéséig jutott. Mindemellett foglalkoztatta a növényrendszertan, továbbá a magyar nómenklatúra kérdései. Növénypreparátum-gyűjteménye részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a budapesti tudományegyetem növényrendszertani tanszékéhez került.

Tudományos eredményei elismeréseként 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. 1888-ban a Magyar Természettudományi Társaság tiszteletbeli tagja lett. Ezeken túlmenően számos külföldi tudományos társaság választotta tagjai sorába: 1852-ben a prágai Természettudományi Társulat (Naturhistorischer Verein) rendes, a Regensburgi Botanikai Társaság (Regensburgische Botanische Gesellschaft) levelező, 1855-ben az Osztrák Geológiai Társaság (Österreichische Geologische Gesellschaft) levelező, 1879-ben a Sziléziai Honismereti Társaság (Schlesische Gesellschaft für Vaterländische Kultur), 1885-ben pedig a Francia Mikológiai Társaság (Société micologique de France) tagja lett. A Hazslinszkya kéregzuzmónemet (mai nevén Melaspilea) róla nevezték el, de több ősnövény- és ősállatfaj is őrzi a nevét.

Főbb művei [szerkesztés]

  • Éjszaki Magyarhon viránya, Kassa, 1864.
  • Besztercebánya vidékeinek moszat-viránya, Pest, 1867.
  • Magyarhon és társországai moszatviránya, Pest, 1867.
  • Adatok Magyarhon zuzmóvirányához, Pest, 1869.
  • Jelkulcs a magyarhoni edénynövények nemei meghatározására, Pest, 1870.
  • Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve, Pest, 1872.
  • A gombák jelleme, Pest, 1873.
  • Jelentés az 1872-ben tett füvészeti kirándulásról, Budapest, 1873.
  • Magyarhon hasgombái, Budapest, 1875.
  • Egy felszinti hypogaeus, Budapest, 1876.
  • A szőlő öbölje, Budapest, 1876.
  • Magyarhon üszökgombái és ragyái, Budapest, 1877.
  • Új adatok Magyarhon gomba-virányához, Budapest, 1878.
  • Rendhagyó kőgombák, Budapest, 1881.
  • A magyar birodalom zuzmóflórája, Eperjes, 1884.
  • Előmunkálatok Magyarhon gombavirányához, Budapest, 1884.
  • A magyar birodalom mohflórája [sic!], Eperjes, 1885.
  • Magyarhon és társországai … szabályos Discomycetjei, Budapest, 1885.
  • A magyarhoni lemezgombák elterjedése, Budapest, 1890.
  • Magyarhon és társországainak sphaerái, Budapest, 1892.
  • Magyarhon és társországai húsosgombái, Budapest, 1895.

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslinszky Frigyes Ákos témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hazslinszky_Frigyes_Ákos&oldid=13146021”