Kovamoszatok
 |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
|
||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kovamoszatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kovamoszatok témájú médiaállományokat. |
A kovamoszatok (Bacillariophyceae) a Chromalveolata országának és a sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének egy osztálya.
[szerkesztés] Leírás
Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.
[szerkesztés] Jelentőség
A leülepedett páncéljukból kovaföld képződik, ebből készítenek szűrőket, csiszolóporokat, hang- és hőszigetelőket. A kovamoszatok rongálják a hidakat, víz alatti építményeket, eltömítik a vízvezetékeket. Kovaföldből képződnek a dialomit, dolomit, treppel kőzetek. Részt vesznek a talaj képződésében. Kovaföldet használt Alfred Nobel a dinamit készítéséhez.
