Délosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Délosz szigete
Világörökség
Delos Lions.jpg
Az Oroszlán-terasz Déloszon
Adatok
Ország Görögország
Világörökség-azonosító 530
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, III, IV, VI
Felvétel éve 1990
Elhelyezkedése
Délosz (Görögország)
Délosz
Délosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 24′, k. h. 25° 16′Koordináták: é. sz. 37° 24′, k. h. 25° 16′

Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A kb. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található.

Mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet.

A Krétáról hazatérő Thészeusz kikötött Délosz szigetén és felajánlotta Apollónnak az Ariadnétól kapott Aphrodité-szobrocskát, majd körtáncot járt az ifjakkal. Ez lenne az eredete a déloszi daru-táncnak, amely később is szokásban maradt.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A sziget a Kr. e. 478-ban alapított déloszi szövetség tagjainak természetes találkozóhelye volt az amphiktyonia idején. Az idegeneknek és az idegen istenek szentélyeinek külön negyedet tartottak fenn. A Kr. e. 3. században a különböző görög királyok vetélkedtek abban, hogy Déloszt sztoákkal és szobrokkal ékesítsék; ezeknek a talapzata ma is látható a Szent Úton. Kr. e. 166-ban a római köztársaság az athéni városállamnak adta Délosz szigetét, mely később lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre; lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.

A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára [1].

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Delos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Délosz témájú médiaállományokat.