Tirünsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
Világörökség
Tiryns.Castle.02.JPG
Küklopikus falazás
Adatok
Ország Görögország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1999
Elhelyezkedése
Tirünsz  (Görögország)
Tirünsz
Tirünsz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′

Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponnészoszi-félszigeten.

A tirünszi feltárás rajza

Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.

A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században Héra templomává alakították át.

A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszaniasz Periégétész meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999-ben a Világörökség listájára került.