Tirünsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
Világörökség
Tiryns.Castle.02.JPG
Küklopikus falazás
Adatok
Ország Görögország
Világörökség-azonosító 941
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1999
Elhelyezkedése
Tirünsz  (Görögország)
Tirünsz
Tirünsz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′

Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponnészoszi-félszigeten.

A tirünszi feltárás rajza

Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.

A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században Héra templomává alakították át.

A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszaniasz Periégétész meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999-ben a Világörökség listájára került.