Akropolisz (Athén)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Athéni Akropolisz
Világörökség
Attica 06-13 Athens 50 View from Philopappos - Acropolis Hill.jpg
Az athéni Akropolisz
Adatok
Ország Görögország
Világörökség-azonosító 404
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1987
Elhelyezkedése
Akropolisz (Athén) (Görögország)
Akropolisz (Athén)
Akropolisz (Athén)
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″Koordináták: é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″

Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes. Görögország szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük.

Az athéni Akropolisz egy meredek, a tetején lapos szikla, körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a déloszi szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.

A 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott. A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.

A nagy ásatásokra 18761885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (i. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.

Épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Akropolisz alaprajza
A Parthenón nyugati oldala az athéni Akropoliszban
Heródes Atticus színháza
  1. Parthenón: a szűz Pallasz Athéné (am. fegyverforgató Athéné) temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
  2. A régi Athéné-templom alapjai. I. e. 6. század
  3. Erechteion: a fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal.
  4. Athéné Promakhosz (am. védelmező Athéné) szobrának alapozásai
  5. Propülaia: a hatalmas bejárati kapu, i. e. 437–432 pentelikoni márványból építették, 1909–1917 között restaurálták.
  6. Niké Apterosz (am. szárnyatlan Niké) temploma: a győzelem istennőjének szentélye, a ión építészeti stílus egyik gyöngyszeme.
  7. Aigeusz szentélye
  8. Brauranion: Artemisz Braurónia szentélye, csak maradványai láthatók. I. e. 5. század. (A Braurónia női ünnep, melyet minden olümpiai ciklus negyedik évében megrendeztek. Helyszíne eleinte Braurón városa, később az athéni Akropolisz volt.)
  9. Chalkothéka: „érctár”, az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok és fegyvertár romjai. I. e. 5. század.
  10. Pandroszeion: Pandoroszosz (Kekropsz lánya) szentélye
  11. Arréphoroik lakhelye
  12. Athéné Poliasz (am. városvédő Athéné) oltárja
  13. Zeusz Polieusz (am. Zeusz, a város pártfogója) szentélye
  14. Pandión király szentélye
  15. Heródes Atticus Ódeionja. Athén egyik leghíresebb római mecénása i. sz. 160-ban elhunyt felesége, Regilla tiszteletére emeltette a színházat zenei előadóteremként.[1]
  16. az Eumenész-sztoa maradványai az alsó teraszon
  17. Aszklépiosz szentélye
  18. Dionüszosz színház az Akropolisz déli lejtőjén.
  19. Periklész színháza
  20. Eleuthereusz Dionüszosz (am. szabad Dionüszosz) temploma
  21. Aglaureion: Aglaurosz (Kekropsz másik lánya) templomának maradványa

Továbbá:

  • Beulé kapu: egy városfal része volt.
  • Athéné Ergané (am. Athéné, a kézművesség/művészet istennője) szentélye
  • Pelazgikus fal

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forgács András, Szabó Miklós: Görögország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, 1991) ISBN 9632435888

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Akropolisz (Athén) témájú médiaállományokat.