Misztra

Misztra vára

Misztra temploma

Misztra (görögül Μυστράς) bizánci eredetű romfalu a mai Görögország területén, a Peloponnészosz félszigeten, az ókori Spártától néhány kilométerre.

Misztra története a negyedik keresztes háborúval (1202–1204) kezdődik. I. Villehardouin Geofroi családja a franciaországi Bar-sur-Aube mellől, Champagne grófságból származik és lett a kereszteshadjárat után, miután a lovagok az egész félszigetet meghódították az Akháj Fejedelemség ura. A trónon követte fia II. Villehardouin Geofroi (uralkodott 1218 - 1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart. Testvére II. Villehadrouin Vilmos (uralkodott 1246 - 1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztra erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvasziában és valószínűleg Tigani félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai bizánci császár csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.

Forrás

• Steven Runciman: Mistra. Byzantine capital of the Peloponnese, London 1980.
• Manolis Chatzidakis: Mistra. Die mittelalterliche Stadt und die Burg. Ahen 1995. ISBN 960-213-029-6

Külső hivatkozások

• fényképek