Arany Hajnal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arany Hajnal
Χρυσή Αυγή (Hriszí Avjí)

Meandros flag.svg
A párt zászlaja
Mottó: Görögország a görögöké
Vér, becsület, Arany Hajnal
Adatok
Elnök Nikólaosz Mihaloliákosz
Szóvivő Ilíasz Kaszidiárisz

Alapítva 1993. november 1.
Székház Athén,  Görögország
Ifjúsági tagozat Ifjúsági Front
Pártújság Chrysi Avgi

Ideológia Nacionalizmus
Metaxászizmus
Neonácizmus
Politikai elhelyezkedés Radikális jobboldal
Parlamenti jelenlét 2012–
Nemzetközi szövetségek Európai Nemzeti Front
Hivatalos színei fekete, vörös, arany

Görögország politikai élete
Weboldala

Az Arany Hajnal (görögül: Χρυσή Αυγή, Hriszí Avjí) radikális jobboldali párt Görögországban, melyet Nikólaosz Mihaloliákosz alapított 1993. november 1-jén és azóta kis csoportból nagy, országos támogatottsággal rendelkező párttá vált. Elemzők és a média neonáciként írják le a pártot,[1] ők azonban ezt visszautasítják.[2] Azonban jelképeik között használják a nemzetiszocialista szimbólumokat és a múltban többször dicsérték a Harmadik Birodalom vezetőit.[3][4][5]

Mihaloliákosz az 1980-as években kezdte el a párt szervezését, amely 1991-ben kapott először széles körű figyelmet és 1993-ban került bejegyzésre politikai pártként. 2005-ben időlegesen beszüntette működését és a Hazafias Szövetségbe olvadt. Amikor Mihaloliákosz megvonta a támogatását, a Szövetség működése szűnt meg. 2007 márciusában került sor a párt 6. kongresszusára, ahol a pártvezetés bejelentette, hogy folytatják politikai aktivitásukat. A 2010-es görög helyhatósági választáson a párt Athén környékén a szavazatok 5,3%-át szerezte meg, így egy helyet szerzett a Városi Tanácsban. Némelyik környéken, ahol sok bevándorló él, a támogatottsága a 20%-ot is elérte.[6]

A 2012-es májusi parlamenti választáson a párt kampánya a munkanélküliség, a gazdaság és a megszorítások közötti aggodalmakra épült, valamint maró bevándorlásellenességre, ami a támogatottságuk jelentős növekedését eredményezte.[7] A szavazatok 7%-át megszerezve első alkalommal tudtak bekerülni a görög parlamentbe, és 21 képviselői helyet szereztek meg a 200-ból.[8] A júniusi második parlamenti választáson ez az eredmény némileg romlott, és 18 képviselői helyet tudtak megszerezni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]