Számosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Számosz
Kerkis Samos.jpg
A Kerekisz-hegy
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Észak-Égei-szigetek
Prefektúra Számosz
Székhely Számosz
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Terület 477 km²
Hosszúság 43 km
Szélesség 13 km
Legmagasabb pont 1434
Elhelyezkedése
GR-Samos.svg
Számosz (Görögország)
Számosz
Számosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 44′, k. h. 26° 50′Koordináták: é. sz. 37° 44′, k. h. 26° 50′
A Számosz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Számosz témájú médiaállományokat.

Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.

A szigeten született Püthagorasz, a híres filozófus és matematikus a Kr. e. 6. század elején.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget az Észak-Égei-szigetek egyike Kis-Ázsia partjai előtt. 43 km hosszú és 5-20 km széles. Területe 477 km², lakossága 33 000 fő (2011), népsűrűsége 69 fő/km². Törökország partjaitól az 1,6 - 5 km széles Mükalé-szoros választja el.

Számosz jórészt hegyvidékes, de a hegyek között termékeny völgyekben szőlőültetvények, füge- és olajfaligetek húzódnak.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetet már a Kr. e. III. évezredben lakták. A Kr. e. II. évezredben a déli partszakaszon károk és lelegek éltek. Kr. e. 1000 körül a görög szárazföldről iónok vándoroltak be, akik Héra-szentélyt alapítottak itt.

Kr. e. 700 táján Számosz - amely időközben tengeri nagyhatalommá vált - több kereskedelmi gyarmatot alapított. Athén felemelkedése előtt jelentős szerepet játszott a ión poliszok között. Hatalmának csúcspontját Polükratész türannisza idején érte el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ekkor létesítették a híres eupalinoszi föld alatti vízvezetéket, továbbá a kikötői gátat és a Heraiont.

Számosz kezdetben ellenállt a perzsa támadásoknak, majd a fennhatóságuk alá került. Kr. e. 479-ben a perzsa hadsereg szétverése után szabadultak fel. Kr. e. 477-ben más ión városokkal együtt csatlakozott az Attikai Szövetséghez, ellenszegült azonban Athén politikai követeléseinek, ezért Kr. e. 439-ben Periklész vezetésével megostromolták a szigetet és elfoglalták: demokratikus hatalom jött létre.

A peloponnészoszi háború vége felé Spárta elfoglalta a szigetet, de az athéniak Kr. e. 365-ben visszahódították. Egy rövid ideig önálló volt, majd Kr. e. 280 és Kr. e. 197 között a Ptolemaidák és a makedónok uralták a szigetet. Ezután a pergamoni király fennhatósága alá került, majd a Római Birodalom része lett.

A középkorban a sziget először a bizánci, majd frank, végül velencei befolyás alá került. 1453-tól a törökök uralták, minek következtében a lakosság nagy része elvándorolt.

A görög szabadságharc után 1830-ban Számoszt a törökönek ítélték, de a Görögországhoz való csatlakozásáig (1912) önálló hercegségként működött.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Samos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frauke Burian: Égei-tengeri szigetek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Számosz témájú médiaállományokat.