Szamoszi alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamoszi alagút
Eupalinian aqueduct.JPG
A Szamoszi alagút
Elhelyezkedése Szamosz
Funkció vízvezeték
Teljes hosszúság 1036 m

Építés kezdete kb. Kr. e. 525
Tervező Eupalinusz
Elhelyezkedése
Szamoszi alagút (Görögország)
Szamoszi alagút
Szamoszi alagút
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 41′ 38″, k. h. 26° 55′ 48″Koordináták: é. sz. 37° 41′ 38″, k. h. 26° 55′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoszi alagút témájú médiaállományokat.

A Szamoszi alagút az ókori görög mérnöki tudomány egyik talán legkevésbé ismert képviselője. Ennek oka talán az lehet, hogy a föld alatt épült, és egészen a XIX. századig a feledés homályába merült, amíg aztán újra fölfedezték.

Az alagutat Kr. e. 525 körül építették a görög Szamosz szigetén. Átmérője 2 méter, és 1036 méter (3399 láb) hosszan vezet a hegy alatt. Szamosz uralkodója, Polükratész rendelte el a csatorna megépítését, a csatorna célja az volt, hogy vizet szállíthassanak benne a fővárosba ami a hegy túloldalán volt. Polükratész városában nem volt víz, és a vezető jól látta, hogy egy esetleges támadás esetén a várost megadásra kényszerítené a vízhiány.

Eupalinusz volt az a mérnök, akit felelősé tettek az alagút megépítéséért. Az alagút kiásását mindkét oldalon egyszerre kezdték el. Eupalinosz valószínűleg jelölőoszlopokat helyezett el a hegy oldalán, így tájékozódtak. Sikeresen megnyitották az alagutat.

Pülokratész tudta, hogyha az ellenség megtudja, hogy hol van az alagút könnyen megtámadhatja őket. Ez így is történt Kr. e. 439-ben az athéniak megtámadták a várost.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoszi alagút témájú médiaállományokat.