Szamoszi alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamoszi alagút
A Szamoszi alagút
A Szamoszi alagút
ElhelyezkedéseSzamosz
Funkcióvízvezeték
Teljes hosszúság1036 m

Építés kezdetekb. Kr. e. 545
TervezőEupalinosz
Szamoszi alagút (Görögország)
Szamoszi alagút
Szamoszi alagút
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 41′ 40″, k. h. 26° 55′ 50″Koordináták: é. sz. 37° 41′ 40″, k. h. 26° 55′ 50″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoszi alagút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szamoszi alagút az ókori görög mérnöki tudomány egyik kevésbé ismert példája. Ennek oka, hogy a föld alatt épült, és a 19. századig a feledés homályába merült.

Az alagutat Kr. e. 525 körül építették a görög Szamosz szigetén. Átmérője 2 méter, hossza 1036 méter, végig hegy alatt fut.

Szamosz uralkodója, Polükratész rendelte el a csatorna megépítését. A csatorna célja az volt, hogy vizet szállíthassanak benne a fővárosba, ami a hegy túloldalán volt. Polükratész városában nem volt víz, és a vezető jól látta, hogy egy esetleges támadás esetén a várost megadásra kényszerítené a vízhiány.

Eupalinosz volt az a mérnök, akit megbíztak az alagút megépítésével. Az alagút ásását mindkét oldalon egyszerre kezdték el. Eupalinosz valószínűleg jelölőoszlopokat helyezett el a hegy oldalán, így tájékozódtak. A munka végeztével megnyitották az alagutat.

Polükratész tudta: ha az ellenség megtudja, hol van az alagút, könnyen megtámadhatja őket. Ez így is történt: Kr. e. 439-ben az athéniak megtámadták a várost.

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Tunnel of Efpalinos
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoszi alagút témájú médiaállományokat.