Szamoszi Arisztarkhosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamoszi Arisztarkhosz
Aristarchus van Samos, atlas of Cellarius (1646).jpg
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 310
Szamosz
Elhunyt Kr. e. 230 (80 évesen)
Alexandria
Nemzetiség görög
Pályafutása
Szakterület fizikus, matematikus


Arisztarkhosz (kb. Kr. e. 310, Szamosz – kb. Kr. e. 230, Alexandria) görög matematikus és csillagász.

Matematikai munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alexandriában lampszakoszi Sztratón természetfilozófus tanítványa volt. Elsőként vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a kör középponti szögei és az azokhoz tartozó húrok hossza között, így lényegében eljutott a mai értelemben vett szinuszfüggvény fogalmához. Ezért a munkásságáért a trigonometria előfutárának tekintik.

A heliocentrikus világkép hirdetője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ő volt az első olyan tudós, aki Athénban már 1800 évvel Kopernikusz előtt is azt tanította, hogy a Föld a Nap körül kering és saját tengelye körül forog – maga a Nap pedig nem istenség, hanem csak egy izzó kőgolyó. E tanáért, aminek előfutára a csaknem száz évvel korábban élt pontoszi Hérakleidész volt, Kleanthész istentelenséggel vádolta, ezért el kellett menekülnie a városból.

A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10. századi reprodukció

Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal a Nap és a Hold távolságát.

Egyetlenegy fennmaradt műve „A Nap és a Hold távolságáról”[1] (Peri megethón kai aposztématón héliu kai szelénész) című. A Föld méretét kürénéi Eratoszthenész, a Holdét klazomenai Anaxagorasz már meghatározta. Arisztarkhosz rájött, hogy trigonometriai módszerekkel meghatározható a Hold és a Nap relatív távolsága olyankor, amikor ezek a Földdel egy derékszögű háromszög csúcspontjain helyezkednek el úgy, hogy a derékszög a Holdnál van (tehát első és harmadik holdnegyed idején, amikor a Hold kvadratúrában van). Ezt megmérte és úgy találta, hogy a Hold ilyenkor a Naptól 87 foknyira látszik az égen, és ebből kiszámolta, hogy a Nap mintegy hússzor van messzebb tőlünk, mint a Hold.

A két égitest ilyenkor valójában 89,95 foknyira látszik egymástól, és így a Nap több mint négyszázszor messzebb van a Holdnál. Mivel a Nap és a Hold látszólagos átmérője azonos (napfogyatkozáskor a Hold éppen kitakarja a Napot), a Hold átmérőjét ismerve a hasonló háromszögek tételével a Nap átmérője is számítható (és ha a szöget jól határozta volna meg, Arisztarkhosz erre is helyes értéket kaphatott volna, de a szabad szemmel végzett megfigyelés miatt erre nem volt lehetőség).

Arkhimédész így ír róla: „Hipotézise lényegében abból áll, hogy az állócsillagok és a Nap állnak, ellenben a Föld körpályán mozog a Nap körül, mely a rendszer közepében van. ... Az állócsillagok szférája ugyanazon központ körül forog, mint a Föld, s az állócsillagok távolsága a Földtől úgy aránylik, mint a gömb középpontja a felületéhez.” Ez utóbbi nagyon fontos kijelentés, mert ezzel azt állapította meg, hogy a földpálya elenyészően kicsiny a Világmindenség méreteihez képest. Ezzel kivédte Arisztotelész ellenérvét, amely az állócsillagok elmozdulására vonatkozott. Arisztarkhosz még több érdekes tételt is kimondott, mint például: 1. A Hold a Naptól nyeri fényét. 2. A Hold két széle egymástól 0,5º-nyira van.

Munkásságának elismerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden logikájának dacára eredményei annyira nem illeszkedtek a kor nézetrendszerébe, hogy Arisztarkhosznak nem voltak se tanítványai, se követői. Halálával a heliocentrikus világkép gyakorlatilag feledésbe merült; eközben megalkotójáról mint a legnagyobb csillagászok egyikéről emlékeztek meg rendszeresen.

Tiszteletére becsapódási krátert neveztek el róla a Holdon, az Arisztarkhosz-krátert.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.