Athéni Szent Athénagorasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Athéni Szent Athénagorasz (kb. 133 – kb. 190) athéni keresztény filozófus, apologéta. két műve maradt fenn.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

177-180 között íródhatott, a keresztények elleni vádak cáfolataként, illetve a keresztény hit védelmére. Athénagorasz szerint a helyes istenfogalom tanúi Homérosz, Euripidész, Szophoklész. Isten kezdetnélküliségében, világfelettiségében Jusztinosz követője.

A feltámadásról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesek - belső érvek alapján - Pszeudo-Athénagorasznak tulajdonítják a művet.[1] Mindenképpen az első jelentős keresztény mű a kérdéssel kapcsolatban. A kérdés igen kritikus volt a pogányok számára. A lélek halhatatlansága és a test halála természetesnek – és logikusnak – tűnt. Miért nem halhatatlan a test is? Miért kell akkor a feltámadás?

Mi a célja az embernek? Miért jön létre az élet? - kérdezi Athénagorasz. Válasza: a fajfenntartás, ami egyfajta törekvés a halhatatlanságra. Az ember nem halhatatlan, de a halhatatlanságra irányul. A cél vonatkozásában pedig kijelenti, hogy Isten sem a saját hasznára, sem mások céljára nem alkotta az embert, hanem hogy az Ő teremtő jóságát és bölcsességét szemlélje. A megmaradás a feltámadás által is lehetséges, az a legvégső átalakulás az ember számára.

Az emberi természetről gondolkodva megállapítja, hogy az ember testből és lélekből áll, s ha nincs feltámadás, elvész az emberi természet. Ez alapvető megállapítása a platonizmussal és a reinkarnációval szemben.

Elsőként kívánta bizonyítja észérvekkel Isten létét, egyetlenségét, az Atya Fiúval és a Lélekkel való egységét. Megállapította, hogy az Ige az Atya kiáradása, nem teremtmény, nincs kezdete.

Foglalkozott a sugalmazás kérdésével is, valamint védelmébe vette a magzat jogait.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I. Az első három század. Jel Kiadó, 2007. Ötödik, javított kiadás.