Kitioni Zénón

Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, Kr. e. kb. 336, Kition, Ciprus – 264, Athén), ritkábban ciprusi Zénón, a hellenizmus korszakának filozófusa volt, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.

Amint életrajzának íróitól, főként Diogenész Laertiosztól értesülhetünk, görög földön kívül, a Ciprus szigetén lévő Kition városában született (talán szír, perzsa vagy föníciai) kereskedő fiaként, és 42 éves koráig maga is kereskedéssel foglalkozott. Athén partjainál hajója elsüllyedt, és így kénytelen volt a városban letelepedni. Ekkor alapította saját iskoláját Athénban. Filozófiát egyébként egy thébai cinikustól, Krátésztól tanult.

Az általa alapított sztoikus iskola összejöveteleit az athéni piactér előcsarnokaiban (Στοά = sztoa) tartották, melyeket „sztoa poikilé” („festett előcsarnok”) néven neveztek: innen ered a közösség elnevezése.

Zénón életéről inkább csak legendákat, mint tényeket ismerünk.

• Kortársai nagyra becsülték, mint embert (olyan tulajdonságai miatt, mint önmérséklete és barátságossága), * Állítólag nyelvi reformátor volt. Kevés művet írt, és azok sem maradtak fenn néhány töredék kivételével. Műveit szegényes stílusúnak mondották az antik szerzők, s már a rómaiak is azt tartották írói-előadói tehetségéről, hogy nem lehetett túl számottevő; mint mondták, azért követelte a nyelv megreformálását, mert ő maga képtelen volt boldogulni vele (valószínűleg ehhez hozzájárult, hogy nem görög földön, hanem Cipruson született).
• Ahogy az élete végét egy történet – nyilvánvalóan legenda – elmondja, egy nap az iskola épületét elhagyva megbotlott, és lábát törte. Kezével a földet csapkodva így kiáltott ekkor az istenekhez: Jönnék én magamtól, mért zaklattok még azzal is, hogy hívtok?. Majd visszatartotta a lélegzetét, és meghalt. Mások szerint halálra éheztette magát, és ebben utóbb több tanítványa is követte (például az iskola utána következő vezetője, Kleanthész).

Művei nem maradtak fenn, de valószínűsíthető, hogy a sztoikus filozófiai szaknyelv nagy része és a legelapvetőbb gondolatok tőle származnak, és már ő is tanította azt a sztoikus életelvet, hogy a bölcsesség és a lelki béke a gyönyör és fájdalom rabságából való szabadulással és az irántuk való közömbösség által érhető el.

Megjegyzések

• A Holdon krátert neveztek el a kitioni Zénónról.
• Néha összekeverik eleai Zénónnal.

Források

• Diogenes Laërtius: Kiemelkedő filozófusok élete.
• Benson Mates: Stoic logic. University of California Press, Berkeley, Los Angeles, 1961.