Diogenész Laertiosz
Diogenész Laertiosz (Διογένης Λαέρτιος) (Laerté, Kilikia Kr. u. 3. század eleje) görög történetíró.
Pályáját Athénben kezdte, először epigrammákat írt. Epigrammakötetének első könyvében, melynek címe „Pammetrosz” (Mindenek mértéke) volt, híres emberek halálát örökítette meg.
Tartalomjegyzék |
A filozófiában jeleskedők élete és nézetei [szerkesztés]
Fő műve a filozófiában kitűnő tekintélyek életéről és gondolatairól szóló tízrészes munka, a „Philoszophón bión kai dogmatón szünagógé” (Filozófusok életének és tanainak gyűjteményes összefoglalása, magyarul A filozófiában jeleskedők élete és nézetei címmel több kiadásban is megjelent). A könyv filozófiai iskolákat, irányzatokat ír le, ugyanakkor számos antik filozófus életrajzát és munkásságát is bemutatja. A könyv nemcsak az elsődleges forrásait jelöli, hanem közli az egyes filozófusok műveinek jegyzékét, tanítványait, végrendeleteit, emlékezetét is, ezért a filológia számára felbecsülhetetlen értékű forrásnak számít.
Annak ellenére, hogy a mű ógörögül íródott, az első kiadásai latin nyelvűek voltak. Az első görög nyelvű kiadás 1553-ban jelent meg Bázelban, Hieronymus Frobenius és Nicolaus Episcopius kiadásában.
A könyv felépítése [szerkesztés]
Diogenész áttekinthető rendszert igyekezett megalkotni.
Diogenész forrásai [szerkesztés]
Diogenész fő művének megírásakor számos forrást használt fel. Hogy ezeket a forrásokat kezében is tartotta azt nem tudni, nem kizárt, hogy több információt ő maga is csak másodlagos, vagy harmadlagos forrásból ismert. A könyvben vannak forrásként megjelölt művek, szerzők és vannak hivatkozások egyes szerzőkre és művekre. Mindkettő bizonytalan.
Idézett szerzők és művek[1] [szerkesztés]
| Név | Könyv címe |
|---|---|
| Aiszkhünész | – |
| alexandriai Pabamónosz | Sztoiheiszisz |
| Alexón | Családfák (Diadokhai) |
| Amphikratész | Híres emberekről |
| Anaxilaidész | Filozófusokról |
| Androsz | A háromlábról |
| Antigonosz Karüsztiosz | Zénonról, Életrajzok |
| Antileón | Időpontokról |
| Antiszthenész | Diadokhai |
| Apollodórosz | Krónika, A törvényhozók, Filozófiai herezisek |
| Arisztipposz | Régiek kicsapongásai |
| Arisztophanész | Felhők |
| Arisztoxenosz | Szórványos adatok, Püthagoraszról és ismeretségi köréről, Platón életrajza. |
| küréniai Danón | A filozófusokról |
| Dienkidasz | Megarikák |
| Dikaiarkhosz | Életrajzok |
| Dioklész | Filozófusok életrajza |
| Dioszkuridész | Emlékezések |
| Durisz | Hórák |
| Dionüsziosz | Kritikus írások |
| Eleuszusz | Akhileuszról |
| Eudémosz | A csillagászat története |
| Euphantosz | Történet |
| Eurüpidész | Aygé |
| Phabórinosz | Vegyes történetek, Emlékek |
| Hekataiosz | Az egyiptomiak filozófiája |
| Hérakleidész Pontikosz | A halott asszonyról |
| Hermipposz | Arisztotelészről, Életrajzok, Mágusokról, Bölcsekről,
Theophrasztoszról |
| Hermodórosz | Szórványos emlékek, Ítélettől való tartozkodás |
| Hippobotosz | Szektákról, Filozófusok jegyzéke |
| Kallimakhosz | Jambusok |
| Kalliasz | Foglyok |
| Kratinosz | Heirószok, Arkhilokhoi |
| Manetosz | Fizikusok |
| Klearhosz | A nevelésról |
| Mnészisztratosz | Gyakorlati anyag |
| Müronianosz | Párhuzamok |
| Ónétor | Meggazdagodhat-e a bölcs? |
| Pamphilé | Visszaemlékezések |
| Painaitiosz | Filozófiai iskolákról |
| Szatürosz | Életrajzok |
| Szilémosz | Történetek |
| Szophilész | Lakodalom |
| Szószikratész | Diadokhai |
| Pszeuszipposz | Platón halotti tora |
| Theodórosz | Szektákról |
| Theopomposz | Csodálatos dolgok, Filippikák |
| Thraszülosz | – |
| tibéraszi Jusztinosz | Koszorú |
| Timaiosz | – |
| Timón | Szillosz |
| Timotheosz | Életrajzok |
| Xenophion | Szümposzion
|
Magyarul megjelent művei [szerkesztés]
- Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I. – II.. Ford. Rokay Zoltán. Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rokai Zoltán: id.m. (előszó)
Források [szerkesztés]
- Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei I. – II.. Ford. Rokay Zoltán. Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X
- Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 751–752. o.
