Diophantosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Diophantosz (3. század) görög matematikus

Alexandriából származott, és arab hagyomány szerint Julianus Apostata római császár idejében élt. Az ókori görög matematika utolsó nagy képviselőjeként korának híres problémamegoldója volt. Erre utal állítólagos sírfelirata is:

"Az istenek kegyelméből élete egyhatodát gyermekként töltötte. Eltelt életének még egytizenketted része, és kiserkent szakálla. További hetedrész múltán esküvői gyertyái égtek. Öt évvel a lakodalom után fia született, de ó, jaj! A későn született, gyenge gyermeket elragadta a kegyetlen sors, alighogy apja életének felét leélte. Gyászoló apja a számelméletben keresett vigaszt, ám négy év múlva az ő élete is véget ért."

Főműve, az „Arithmetica” tizenhárom könyvéből csak hat maradt fenn Maximosz Planudész-féle scholionokkal; az első- és másodfokú egyenleteket egy ismeretlennel tárgyalja. Az olyan feladványokat kedvelte, amelyek megoldása egész szám, ezért az ilyeneket mindmáig diofantikus problémáknak nevezik. Ránk maradt tőle még egy „Peri polügónon arithmón” című mű, valamint írt egy „Poriszmata” című tanulmányt is.

[szerkesztés] Források

• Ókori Lexikon I–VI. kötet, szerk. Pecz Vilmos, Franklin Társulat, Budapest 1904.
• Simon Singh: A nagy Fermat-sejtés. Park Könyvkiadó, Bp., 2007.