Thalész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milétoszi Thalész
Milétosz
Preszókratikus filozófia
Thales.jpg
Született kb. Kr. e. 624
Milétosz
Elhunyt kb. Kr. e. 546
Iskola/Irányzat Milétoszi filozófiai iskola
Érdeklődés Etika, Metafizika, Matematika, Csillagászat
Rájuk hatott: Püthagorasz, Anaximandrosz, Anaximenész és még sok másra.
Fontosabb nézetei Minden dolog princípiuma a víz.

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kb. Kr. e. 624Kr. e. 546 körül). A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a milétoszi iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thalész (görögül: Θαλης) a kis-ázsiai Milétoszban született a föníciai Examinosz és a kár származású Kleobuliné gyermekeként,[1] előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot Mezopotámiától Egyiptomig. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés ellensúlyozására. Elméleti ismereteit a gyakorlatban is kamatoztatta, így már életében nagy elismerésre tett szert. Az olümpiai játékok figyelése közben halt meg.

Thalész volt az ión avagy milétoszi iskola megalapítója, és ezzel a legkorábbi görög természetfilozófus – azaz olyasvalaki, aki a dolgok összességének mint egésznek a természetét kutatta. Ő volt az első, aki nem valamiféle istenek akaratából származtatta a világot, hanem megpróbált magyarázatot találni arra, hogyan és milyen anyagokból is keletkezhetett az.

Thalész mérnök volt Milétoszban. Diogenész Laertiosz szerint járt Egyiptomban is, ahol gyakran volt együtt a papokkal, ezért megtaláljuk filozófiájában az egyiptomi kultúra több elemét is. Így például a világot a vízből származtatta és azt gondolta, hogy az a vízen lebeg. Emellett úgy vélte, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, nem pusztul el, hanem őselemeire bomlik: ebből az őselemből keletkezik és ebben semmisül meg.

Thalész foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és olyan kozmológiai problémákkal is, mint például a Föld stabilitása. Azt, hogy foglalkoztatta a világ szerkezetének magyarázata, jól példázza, hogy előre jelezte (ld. Hérodotosz I. 74) azt a Kr. e. 585. május 28-án volt napfogyatkozást, ami állítólag hozzájárult a lüdök és médek háborújának befejezéséhez. Lehet, hogy Babilonban jutott hozzá az ottani papok feljegyzéseihez: ők vallási célból már Kr. e. 721-től teljes és részleges napfogyatkozásokat is megfigyeltek. Az is lehetséges, hogy egyiptomi útján jutott ehhez az ismerethez. Csillagászati munkásságára utal az alábbi feljegyzés: „Thalész azt tanítja, hogy a Fiastyúk reggeli lenyugvása az őszi napéjegyenlőség után huszonöt nappal következik be.”

Thalész tanítványa volt a szintén milétoszi Anaximandrosz (Kr. e. 611 k. – 546), aki az első világtérképet készítette.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásos műve nem maradt fenn, így munkásságát Diogenész Laertiosz, Hérodotosz, Kallimakhosz, Sztobaiosz, Szimplikiosz (p. 23) és Arisztotelész (De Caelo (II.13: 294 a 28), Metafizika (I.3:983 b 6)) műveiből ismerjük – bár Arisztotelész csak közvetett módon, mások tájékoztatása alapján ismerhette tanításait, ezért mindig elővigyázatosan fogalmazott, amikor Thalészról volt szó.

A doxográfusok kétellyel viszonyultak Thalész műveihez. Diogenész Laertiosz szerint írott művet valószínűleg nem hagyott hátra, sőt a neki tulajdonított, az alexandriai könyvtárban őrzött Hajózási Csillagászat könyv a szamoszi Phókosz műve.[2] Bár ugyanitt azt is megemlíti, hogy vannak olyan feltevések, miszerint írt még két művet, Napéjegyenlőségről és A napfordulóról. Diogenész véleményét a Hajózási Csillagászat könyvről Plutarkhosz is osztotta, hozzátéve azt is, hogy a kétes mű versben íródott.[3] Hészükhiosz viszont tett egy olyan említést miszerint „… írt az égi dolgokról epikus versekben, a napéjegyenlőségről és sok egyebet.”[4]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őt tekintjük az első filozófusnak, bár gondolkodásmódja még naiv volt.

Úgy vélte, hogy mindennek az alapja a víz, hiszen minden élő ebből születik, és ekként végzi; szerinte a szárazföld is a vízen úszik.

A víz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az, hogy Thalész a dolgok alapanyagának (archéjának) a vizet tekintette, Arisztotelész következtetése. Arisztotelész feltételezte, hogy Thalész az élőlények születését és táplálkozását megfigyelve jutott arra a hitre, hogy az egyes élőlények születéséhez és fennmaradásához leginkább nedvességre van szükség. Úgy látta, hogy minden dolog tápláléka nedves, sőt maga a hő is a nedvességből ered és él. Így például nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet – a sziklák és a halottak viszont gyorsan kiszáradnak. A víz, pontosabban a nedvesség a dolgok lelke, a teremtett világ lényege. A föld valamiképpen megszilárdult víz, azonban nem tudjuk miként képzelte ezt az átalakulást (ami nem jelenti, hogy ne lett volna erről valamilyen elmélete).

Kozmológiájának keleti eredetéről tanúskodik az a neki tulajdonított állítás, mely szerint a föld fadarabként úszik a vízen. Egyiptomban a földet a vízen úszó, lapos tányérnak képzelték. Babiloniában Apszú és Tiámat képviselte az ősi vizeket. Marduk szétszakította Tiámat testét: így jött létre a föld és az ég, Apszú pedig a föld alatti víz lett.Valamint ő állapította meg hogy a Föld 75% vízből áll.

A világ istenekkel van tele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arisztotelész A lélekről című írásában azt írja, hogy Thalész úgy gondolta, hogy az egész világnak valamiképpen eleven és lélekkel felruházott lénye: „Egyesek azt állítják, hogy a lélek az egész mindenségben elvegyült. Talán ezért hitte Thalész, hogy minden istenekkel van tele."

Azt vallotta, hogy a világ jelenségei élő sajátosságokat mutatnak, mindennek lelke van – ezt a szemléletet „hülozoistá”-nak (hülé – anyag, és zoé – élet) nevezik. Azt állította, hogy a világ istenekkel van tele, és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelkük. Példaként a mágnest és a borostyánt hozta fel.

Matematikai és műszaki felfedezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thalész egyik felfedezése a Párhuzamos szelők tétele\textstyle \frac{DE}{BC} = \frac{AE}{AC } = \frac{AD}{AB}

Neki tulajdonítják a szög fogalmának bevezetését és a csúcsszögek egyenlőségének belátását. Hasonlóképpen ő látta be, hogy két háromszög egybevágó, ha megegyezik egy oldaluk és az azon fekvő két szög. Megállapította, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalész-tételt. Ennek nyomán a valamely szakasz fölé rajzolt kört (azt a kört, aminek az adott szakasz az átmérője) a szakasz Thalész-körének nevezzük.

Szintén az ő eredménye a párhuzamos szelők tétele[5], és ezért a tételt egyes nyelveken (olasz, francia, spanyol, orosz) kis Thalész-tétel vagy Thalész első tétele néven említik. (A magyar szóhasználatban Thalész-tételként emlegetett állítás ezeken a nyelveken a nagy Thalész-tétel vagy Thalész második tétele.)

A rhodoszi Hierónümosz szerint a piramisok magasságának megmérését Thalésznak tulajdonította:

Hierónümosz azt mondja, hogy árnyékuk segítségével megmérte a piramis magasságát. Ehhez megfigyelte azt a pillanatot, amikor a bot árnyéka éppen olyan hosszú, mint amilyen magas.
(Diogenész Laertiosz: Hires filozófusok élete I. 27)

Eudémosz Thalész találmányának tartotta a tengeren úszó hajók távolságának mérésére szolgáló eszközt.[6] Ha ismerjük a megfigyelő tengerszint feletti magasságát, ez a számítás elvégezhető egy primitív, egy körző két szárához hasonlóan összeillesztett pálcákból álló szintezővel (egy pálca a látóvonal, a másik a hozzávetőleges szintvonal számára).

Vízóra szerkesztését is tulajdonítják neki.[7]

Proklosz, Eudémoszt követve, további három tételt tulajdonított Thalésznak:

  1. A kört az átmérője felezi.
  2. Az egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek egyenlőek.
  3. A szemben álló csúcsszögek egyenlőek.

Anekdoták Thalészról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Platón Theaitétosz c. művében, és Arisztotelész Politika című írásában is olvashatunk Thalészról feljegyzéseket:

…,amikor csillagászati megfigyelései közben fölfele nézve beleesett egy gödörbe, egy elmés és csinos thrák szolgálólány kigúnyolta, mondván, hogy erősen vágyik ugyan az égi dolgok ismeretére, de fogalma sincs arról, ami háta mögött és a lába előtt van.
(Platón: Theaetetus 174 A)
Midőn ugyanis szegénysége miatt folyton azt hányták szemére, hogy a filozófia haszontalan, kifigyelte, mint mondják, csillagászati úton, hogy bő olajtermés lesz, s még télen előteremtett egy kevés pénzt, és valamennyi milétoszi és khioszi olajsajtóra foglalót adott, majd olcsón kibérelte őket, mivel senki sem ígért többet; mikor aztán elérkezett a megfelelő alkalom, egyszerre és hirtelen nagy kereslet támadt, s ekkor ő olyan áron adta az övéit bérbe, ahogy akarta, s így sok pénzt halmozva össze, bebizonyította, hogy könnyű megvagyonosodniuk a filozófusoknak, ha éppen akarnák; csakhogy nem ez az, amire törekszenek.
(Arisztotelész: Politika I 11: 1259 a 9)

Neki tulajdonított mondások:

  • „Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)![forrás?] – a delphoi jósdához vezető úton szerepelt (A körülbelül 1000 éve működő delphoi jósdát ie. 590 körül foglalták el az athéniak, amikor is Szolón volt náluk a Bölcs Vezér. Ettől kezdve Athén gondoskodott a jósda "politikai függetlenségéről". Természetes volt tehát, hogy a jósda falára az akkori vezér, azaz Szolón szavait vésték. Ezért a mondás valószínűleg tőle, és nem Thalésztől származik.)
  • „Mindent mértékkel (Méden agan)![forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Diogenész Laertiosz: A nevezetes filozófusok élete
  2. Dieg. Laert. I. 23
  3. Plutarkhosz: De Pythiae oraculis 18: 402 E (DK 11 B1)
  4. Szuda Θαλής címszó(DK 11 A 2)
  5. Thales of Miletus
  6. Proklosz: In Euclidem commentaria 352 o.
  7. Pintér Attila, Változó Világ 45.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Thalész témában.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]