Eleai Zénón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
eleai Zénón
Elea
Preszókratikus filozófia
Zeno of Citium, drawing.jpg
(vitatott képmás)
Született kb. i. e 488
Elhunyt kb. i. e 430
Iskola/Irányzat eleai filozófiai iskola
Érdeklődés metafizika, ontológia
Rájuk hatott: szamoszi Melisszosz, Empedoklész, Leukipposz, Kephalosz, Kalliasz
Hatottak rá Parmenidész
Fontosabb nézetei Zénón paradoxonjai

Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488[1]i. e. 430) görög filozófus

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zénón életéről nagyon keveset tudunk. Diogenész Laertiosztól tudjuk, hogy nem hagyta el Eleát, Athénban sem járt soha.[2] Parmenidész tanítványa volt.[3] Platóntól tudjuk, hogy Zénón pénzért tanított, egy kurzusa száz minába került.[4]

Ugyancsak Platóntól tudjuk azt is, hogy Zénón karcsú, elegáns, kellemes megjelenésű férfi volt.[3] Egy arab történetíró, al-Mubasszir alacsony termetűnek és pisze orrúnak írta le.[5]

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Platóntól tudjuk, hogy Zénón legalább egy könyvet írt.[6] A Szuda-lexikonban további címlistát is találni, hitelessége azonban nem bizonyított. Arisztotelésztől tudjuk, hogy legalább még egy könyvet írt amelyben a mozgás-paradoxonok, a köles szám paradoxona,[7] a hely paradoxona[8] voltak benne. De az sem kizárt, hogy egy könyvet írt, amely mindezeket tartalmazta.

Az egyetlen, kétségtelenül zénóni töredék, amely érintetlenül marad fenn Szimplikiosz jegyezte fel:

Amikor ugyanis újra azt bizonyítja, hogy ha sok dolog van, akkor ugyanazok véges sokan és végtelenül sokan is vannak, Zénón szó szerint ezt írja:
„Ha sok dolog van, akkor éppen annyinak kell lennie, ahány van, sem többnek, sem kevesebbnek. De ha annyi van, ahány van, akkor végesen sokan volnának.
Ha sok dolog van, akkor végtelenül sok dolog van: mert a dolgok között végtelenül sok más dolgok vannak, és ez utóbbiak között megint mások. És így a dolgok végtelenül sokan vannak.”

Apóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ún. zénóni apóriák:

Akhilleusz és a teknősbéka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyílvessző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (szerk.) Balázs György: Alapismereti kislexikon, Novotrade, Budapest, 1990, 415. o.
  2. DL IX. 28
  3. ^ a b Platón: Parmenidész 127 B
  4. Platón: Alkibiadész I. 119 A
  5. Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. Ford. Peredi Mária. Tercium Kiadó. 1995. ISBN 963-8453-443 p. 117
  6. Platón: Parmenidész 127 D – 128 A
  7. Arisztotelész: Fizika [DK 29 A 29]
  8. Uo. [DK 29 A 24]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963931885X  
  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok, ford. Cziszter Kálmán, Steiger Kornél, Budapest, Atlantisz, 1998, ISBN 963-7978-99-2
  • Luciano De Crescenzo: A görög filozófia. Ford. Peredi Mária. (hely nélkül): Tercium Kiadó. 1995. ISBN 9638453168