Tajgetosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tajgetosz-hegység elhelyezkedése

A Tajgetosz-hegység (görögül Ταΰγετος, ógörög Taugetosz, újgörög Taíjetosz, ismert változatban Taigetosz, latinos Taigetus)[1] egy hegyvonulat Görögország déli részén, a Peloponnészosz félszigeten. Mani régióban található, Lakonía és Messzinía régiók között. Legmagasabb csúcsa a piramisformájú Hágiosz Ilíasz (vagy Profítisz Elíasz), mely 2407 méteres magasságával a Peloponnészosz legmagasabb hegye.

Földtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegység harmadkori és kréta időszaki mészkőből épül fel. Ezen kívül itt-ott sávokban kristályos pala húzódik. Ennek a jelentősége különösen nagy, ugyanis ez a legjobb a víz- és talajadottság.

Mitológia, kultúrtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FaraggiBir.JPG

Két esemény is a Tajgetoszhoz kötődik a görög mitológiában, mondavilágban, az egyik szerint itt nemzette Zeusz és Léda a dioszkuroszokat. Ezen kívül a hagyomány szerint a Taigetosz mellett volt a spártai apothetai, azaz gyermekkitevő hely, a kor szokásainak megfelelő „családtervezés” egyik fontos helyszíne.

A hegység a nevét Taugetéről (Ταϋγέτη), Atlasz és az ókeánida Pléioné lányáról kapta.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turisztikailag a Tajgetosz-hegység ma jól kiépített.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az ÚNMH alapján a görögből szabatosan átírt névalak helyett a hagyományos Tajgetosz használandó (237a).