Szaróni-szigetek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Szaróni-szigetek (Σαρωνικά Νησιά) | |
 |
|
| A Szaróni-öböl és környéke | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Szaróni-öböl |
| Nagyobb szigetek | Szalamisz, Ejina, Pórosz, Idra, Szpetszész |
A Szaróni-szigetek a görög szigetvilágban helyezkedik el Athénhoz legközelebb a Szaróni-öbölben. Az öblöt Argoszi Szarónról, a mitológiai királyról nevezték el.
Fekvése [szerkesztés]
A legkisebb, Szalamisz tulajdonképpen már a görög főváros része. Ejina (Aigina), a pisztácia szigete szintén elég közel van, sok athéninak van itt hétvégi háza. Kedvelt turistacélpont, akárcsak Pórosz. Idra a művészek és a gazdagok szigete, ahonnan a motoros járművek ki vannak tiltva. A csoport legdélebbi tagja Szpetszész, itt a legjobb a tengerpart.
Története [szerkesztés]
A szigetek meghatározó szerepet játszottak az 1821-ben kirobbant görög szabadságharcban, amelyben Görögország kivívta függetlenségét az Oszmán Birodalomtól.
A szigetcsoporton az ejinai Aphaia templomon kívül nincs jelentősebb ókori rom.
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
