Évia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Évia (Εύβοια)
Euboea.JPG
Közigazgatás
Ország Görögország
Régió Közép-Görögország
Legnagyobb település Halkída
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Halkída népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Terület 3660 km²
Hosszúság 150 km
Szélesség 6-50 km
Legmagasabb pont Dirphys (1 745 m)
Elhelyezkedése
Euboea topo.png
Évia  (Görögország)
Évia
Évia
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 38° 30′, k. h. 24° 00′Koordináták: é. sz. 38° 30′, k. h. 24° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Évia témájú kategóriát.

Évia vagy (hagyományosan Euboia,[1] görög betűkkel: Εύβοια) a második legnagyobb görög sziget Kréta után. A 7. legnagyobb görög prefektúra (közigazgatási egység). A szárazföldtől az Euboiai-tenger választja el.

Hosszú és keskeny, tengeri csikó alakú sziget: hossza mintegy 150 kilométer, szélessége 6-50 kilométer, területe 3660 négyzetkilométer, partvonalának hossza 678 kilométer. Elhelyezkedése északnyugat-délkeleti irányú. A szigeten hosszában hegylánc fut végig, amely a nyugatra elhelyezkedő thesszáliai hegyek meghosszabbítása, déli irányban pedig Ándrosz, Tínosz és Míkonosz szigetek hegyeiben folytatódik.

Euboia prefektúrához a főszigeten kívül hozzátartozik Szkírosz szigete, illetve az Evoikosz-öböl túloldalán (a görög szárazföldön) lévő Sztereá Helláda. Szkírosz területe 209 négyzetkilométer, partvonala 130 kilométer. Évia prefektúra teljes területe 4167 négyzetkilométer, lakossága 2005-ös adat szerint 218 032.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Euboia prefektúra Görögországban

Gyakori vélemény, hogy Euboia valamikor a szárazföld része volt és egy földrengés választhatta le. A sziget egy geológiai törésvonal közelében fekszik, és Thuküdidész és Sztrabón is beszámolt róla, hogy a szigetet időnként földrengések rázták meg. Északi csücskét keskeny szoros választja el Thesszáliától. Halkída közelében északra és délre is az öblök olyan szűkek, hogy ez hihetővé teszi az ókori történetet, amely szerint Agamemnón flottája ittrekedt az ellenszél miatt. Khalkidánál, a legszűkebb részén a szoros neve Euriposz, ott nem több, mint 40 méter széles. A dagály itt különleges sajátosságokat ölt, amelyekre már az ókorban felfigyeltek: az ár az egyik percben még folyóként vonul az egyik irányba, majd hirtelen ugyanolyan sebességgel az ellenkező irányba fordul. Először a peloponnészoszi háború idején építettek itt hidat, Kr. e. 410-ben. Az Euriposz név a középkorban Evripo, majd Egripo alakká romlott, és ez a név áttevődött az egész szigetre. Később, amikor a környéket a velenceiek foglalták el, a szigetet Negroponte („fekete híd”) névre keresztelték át, a szigetet a szárazfölddel összekötő hídról.

Az Euboia név előtt a szigetnek más nevei is voltak: alakjáról Makrisz és Dolihé, illetve a területet lakó törzsekről Ellopia és Abantisz.

A sziget legfontosabb hegyei: Dírfisz (1745 m) és Pikszaría (1341 m) északkeleten, illetve az Ohí (1394).

A szigettel érintkező fontosabb öblök a Pagaszitikósz-öböl (északra), a Maliakósz-öböl és az Észak-éviai-öböl (nyugatra), illetve az Éviai-tenger és a Petalión-öböl.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az ÚNMH az újgörög átírású Évia névalakot határozza meg

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]