Korinthoszi-csatorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korinthoszi-csatorna
Elhelyezkedése
Korinthoszi-csatorna (Görögország)
Korinthoszi-csatorna
Korinthoszi-csatorna
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 56′ 04″, k. h. 22° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 37° 56′ 04″, k. h. 22° 59′ 02″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthoszi-csatorna témájú médiaállományokat.
Tengerjáró hajó halad a csatornán az Égei-tenger felé
A magyar építők emlékműve a csatornánál

A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. A csatorna megépítését elsőként Periandrosz határozta el. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. A csatorna kiváltására hozta létre Korinthosz városállam a Diolokosznak nevezett szállítóutat. Néró 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.

A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott. A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősége a hajózásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, jelentős forgalmat bonyolít. Évente 11 000, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.

Technikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziklák legmagasabb pontja a csatornák két oldalán 63 méter.

Hossz: 6 343 méter
A víztükör szélessége 24,6 méter
A hajóút szélessége 21,3 méter
Mélység 8 méter

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthoszi-csatorna témájú médiaállományokat.