Gerster Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerster Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 299. Sírjának alkotói: Stróbl Alajos és Lotz Károly.
Az építők tiszteletére állított emlékmű a Korinthoszi-csatornánál

Gerster Béla (Kassa, 1850. október 20.Budapest, 1923. augusztus 3.) magyar mérnök, a Korinthoszi-csatorna tervezője, és kivitelezésének főmérnöke.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. Később a Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett. Megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. A neve elválaszthatatlanul összefonódott a – már Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) kezdett (ám akkor meghiúsult) – Korinthoszi-csatornával.

Ennek építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Egyidejűleg két kikötőt is építettek, továbbá egy hidat a peloponnészoszi vasútnak. Az építési munkák során 11 millió köbméter földet és kőzetet termeltek ki, elhasználtak 1200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot. Az így végre elkészült művet 1893. augusztus 6-án I. György görög király és felesége, Olga királyné - Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében - ünnepélyesen felavatta, majd a mesterséges víziutat 1893. október 28-án forgalomba helyezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja.

Gerster itthon részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a lázas vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben édesapja, Gerster Miklós 1848-as honvéd hadnagy mellett helyezték örök nyugalomra. 1957-ben lányát, Gerster Jolán zenepedagógust is ide temették.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A korinthusi földszoros és átmetszése. Bp.: Márkus ny., 1894. 2, 144 p., 15 t.
  • L'isthme de Corinthe et son percement. Bp.: Márkus, 1896. 146 p. 17 t.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schafarzik Ferenc: A korinthusi-csatornáról. Természettudományi Közlöny, 1895.
  • Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Bp., 1960.
  • Magyar műszaki alkotók. Szerkesztette: Révész Arnold István és Vargha Vilmos. Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 1964.
  • Batári Gyula: A Korinthoszi-csatorna tervezője. Műszaki Élet, 1982.
  • Hajós György: 100 éve készült el a Korinthoszi csatorna. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993. Budapest: MTESZ, 1992. pp. 68–70.
  • Laár Tibor: Türr István és Gerster Béla nagy műve. 100 éves a Korinthoszi csatorna. Magyar Tudomány, 38 (1993), 11. sz. pp. 1398–1402.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 329–330. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Vizeink krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Szerk.: Fejér László. Bp.: Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, 2001. 96, 153 [Gerster Béla arcképével]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerster Béla témájú médiaállományokat.