RSS
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok családja, melyet gyakran frissülő oldalak (többek között blogok, portálok) használnak, az oldalon megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére. Sok szempontból a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető.
A felhasználók az RSS-csatornákra történő feliratkozás révén előre beállíthatják, hogy honnan szeretnék a friss híreket megkapni, így több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetők, kezelhetők lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni az érdekes hírek megtalálására. A feliratkozáshoz a felhasználó beírja a csatorna címét az olvasóprogramba, vagy a illetve az (esetleg az 
) ikonra kattint a böngészőben.
A számos RSS-csatorna (RSS-hírfolyam, vagy RSS feed, ejtsd: ereses-fíd) megjeleníthető webes felületen (például Netvibes[1], Google Reader[2]), vagy az olvasásukra szolgáló programmal, ún. aggregátorral (Általában napjaink böngésző- és levelezőprogramjai is tudják kezelni az RSS-csatornákat). A böngészők közül a Mozilla Firefox (a 2.0 változattól), az Opera, az Internet Explorer (a 7-es változattól), és a KHTML (Konqueror, Akregator) támogatja az rss-t. Az ilyen programok a adott (állítható) időtartamonként (általában 10 perc) frissítik az összes RSS-t, így a felhasználó viszonylag gyorsan értesülhet az új hírekről.
A csatornák egyes hírekből állnak, melyeknek címe, dátuma, tartalma van, valamint egy hivatkozás, mely a hírt nagyobb terjedelemben tartalmazó oldalra mutat. A csatornákat (külön szolgáltatásokkal, pl. Blastfeed[3], Yahoo Pipes[4], [AideRSS][5]) lehet egyesíteni és tartalom alapján szűrni.
A rövidítés a következő szabványokat fedi:
- Rich Site Summary (RSS 0.9x)
- RDF Site Summary (RSS 0.9 és 1.0)
- Really Simple Syndication (RSS 2.x)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Használat
Az RSS-t oldalak (cikkek, bejegyzések) rövid leírására használják, minden eleme egy linket is tartalmaz magára a hivatkozott oldalra. Ez az információ XML fájlként áll rendelkezésre, amit RSS feed-nek, RSS folyamnak (stream) illetve RSS csatornának (channel) neveznek. Gyakran egy narancssárga négyszög XML felirattal a hivatkozás az oldal RSS feed-jére. Az RSS feed inkább technikai megnevezés, funkcionális nézőpontból előnyösebb web feed-nek nevezni.
[szerkesztés] Szerver oldal
2004-ben és 2005-ben terjedt ki az RSS használata a nagyobb hírügynökségekre – többek között a Reuters-re és az Associated Press-re –, több évvel azután, hogy a blogok, technológiai publikációk és más korai alkalmazók elkezdték használni. Az első online RSS-t használó híroldal a Variety.com[6] volt, mely 2002 júniusában kezdte el alkalmazni a technológiát. Különböző felhasználási egyezmények keretében a szolgáltatók lehetővé teszik más weboldalaknak, hogy azok beépítsék a publikált címeket és rövid tartalmakat a saját oldalaikba.
Az RSS-t széles körben használják más weboldalak is.
- A blogok megosztják a legfrissebb bejegyzéseik címét, teljes szövegét, vagy csatolt multimédia fájlokat (ld. podcasting, broadcatching és MP3 blogok). Egyes szolgáltatások használatával a blogokon a posztokhoz tartozó kommentekről is kérhető RSS.
- Hasonlóképpen, egyes fórumok topikjaihoz történt hozzászólások is lekérhetőek RSS-ben.
- A képmegosztó oldalak és videomegosztó portálok RSS-ein nyomon követhetők az egyes felhasználók által megosztott új képek, vagy az egyes címkékkel megjelölt új képek.
- A közösségi oldalakon a felhaszáló figyelemmel kísérheti; hogy mi történik vele kapcsolatban (például mások bejelölik ismerősnek)
- Az aukciós oldalakon figyelemmel kísérhetőek egy kategóriának vagy keresésnek megfelelő új termékek.
- Linkmegosztó szolgáltatásokon egyes felhasználók által megosztott linkek vagy egyes címkékkel (tag) megjelölt linkek kérhetőek le RSS-ben.
[szerkesztés] Kliens oldal
Egy feed olvasóként vagy aggregátorként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megjeleníteni a frissített cikkeket. Az RSS megkíméli a felhasználókat attól, hogy kedvenc weboldalukat rendszeresen látogassák az esetleges új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. A legtöbb nagyobb weboldalon lehet RSS feed-et találni (portálokon gyakran többet, tematikusan rendezve), de már egyre több kisebb oldal is támogatja. A Feed Reader-ek (feed olvasók) illetve News Aggregator-ok (hírgyűjtők) tipikusan vagy webböngésző kiegészítések, levelező kliens kiegészítések vagy önálló programok. Néhány program önmagában támogatja az RSS-t és/vagy az Atomot. Ilyen például a Mozilla Firefox („live bookmarks”-on, élő könyvjelzőkön keresztül), a Mozilla Thunderbird („RSS accounts”-on, RSS postaládán keresztül), az Opera („Newsfeeds”-en, hírcsatornákon keresztül), Avant Browser („XML feeds”-en keresztül), valamint a Maxthon Browser („RSS”-en keresztül). Jelenleg az Internet Explorer 7.0-s és a Safari újabb verziói is támogatják.
A web alapú Feed Reader-ek (feed olvasók) illetve News Aggregator-ok (hírgyűjtők) – mint például a Hirlapom.hu[7], a My Yahoo[8], a Waggr[9] és a Bloglines[10] – nem igényelnek szoftver telepítést, és bármely internet hozzáféréssel rendelkező gépről elérhetővé teszik a feed-eket. A Google Readerben lehetőség van a felhasználónek tetsző hírek megosztására is, ezek egy újabb RSS-csatornában jelennek meg, így lehetőség nyílik a szimpatikus hírek ismerősökkel történő megosztására (Ehhez az ismerősöknek is fel kell iratkozniuk erre a csatornára.)
[szerkesztés] Egyéb szolgáltatások
- Egyes szolgáltatások, mint a Blastfeed[3], a Feed Rinse[11], több csatornát tudnak egyesíteni és szűrni. (így az otthoni aggregátornak nem kell adott esetben több száz csatornát lekérdezie, elég néhányat)
- A Yahoo Pipes[4] az egyes feedekkel bonyolultabb műveleteket is el képes végezni (pl. le tudja tartalmukat fordítani egy másik nyelvre)
- A Dapper.net[12] képes RSS nélküli oldalak tartalmát RSS-csatornává alakítani.
[szerkesztés] Története
Az RSS eredeti verziója a 0.9-es volt, amit a Netscape tervezett a "My Netscape" portál számára. Ez eredetileg az RDF-en alapult. De a Netscape marketingesei később leegyszerűsítették [1], és elnevezték az új verziót Rich Site Summary-nek. A Netscape később kibővítette a formátumot a Scripting News XML formátumban megtalálható képességekkel, amit Dave Winer tervezett a UserLand Software-től. 2000-ben az RSS két vonala alakult ki:
- Az rss-dev levelező listán[2] részt vevő fejlesztők csoportja publikálta az RSS 1.0-t, ami az RSS 0.9-en alapult és felhasználta az RDF és XML névtér W3C szabványokat. Az RSS 1.0 befagyasztott szabvány, ami kibővíthető modulok segítségével, amelyek a saját névterükben léteznek [3]. Az RDF előnyeit kihasználva az RSS 1.0 folyamok képesek részt venni a szemantikus weben.
- Dave Winer kiadta az RSS 0.92-t – ami a 0.91-et egészítette ki új elemekkel – azok számára, akik úgy érezték, hogy a névterek és az RDF felesleges bonyolultságot hozott magával. Winer vállalatoknak reklámozta a formátumát, például a The New York Times-nak, és a "Really Simple Syndication"-t hangsúlyozta mint a három betűs rövidítés (RSS) jelentését. A legújabb verzió (2002. ősz) az RSS 2.0.1, ami – mint az 1.0 – befagyasztott, és kibővíthetőséget tesz lehetővé modulokon keresztül, amelyek a saját névterükben élnek. A részletek a specifikációbantalálhatók, ami a Harvard's Berkman Center adott ki a Creative Commons jogállása alatt. Winer és a Userland Software a specifikáció tulajdonjogát 2003-ban átadta a Berkman Center-nek és megnevezett egy tanácsadó testületet, amiből később Winer lemondott.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- 2,5 hónapod maradt, hogy megtudd, mi az rss – avagy miért lesz 2007 az RSS éve (Webisztán, 2006.10.12.)
- Mi az a feed és hogyan használható?
- Mi az RSS? Hogyan használjuk a Netvibes-t? - Videó a webketto.tv-n
- Saját hírlap az asztalon – Az [Origo] techbázis portálja, Szedlák Ádám, 2008. március 27.
- A hírolvasás magasiskolája – Az [Origo] techbázis portálja, 2008. április 5.
[szerkesztés] Lábjegyzetek
 |
Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
