Szemantikus web

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szemantikus web lényege, hogy az interneten található információkat a keresőrendszerek ne csupán sekélyesen, hanem mélyen, valódi tartalomként kezeljék.[1] A szemantikus web egy globálisan skálázható internetet jelent, melyben a különböző forrásokból származó információk számítógépes műveletek segítségével nyerik el jelentésüket. A hasznossága egy-egy tartalomnak, információnak az alapján állapítható meg, milyen metainformációk kapcsolódnak hozzá. Ezek kiértékelése különböző informatikai módszerek alapján történik.[2] A W3C szemantikus web alatt az alábbi fogalmat érti: „a szemantikus web módszerek és technológiák összessége, melyek segítségével elérhetővé tehetjük a gépek számára az interneten található információk jelentését, szemantikáját.”[3]

A szemantikus web elképzelése két alapötletre építkezik. Az egyik: kapcsoljunk metainformációkat internetes erőforrásokhoz. Metaadatnak nevezünk egy olyan adatot, amely adat egy adatról. Például egy képről, hogy csimpánzok vannak rajta. Itt az „igazi” adat a képet leíró konkrét bitfolyam. Adat és metaadat sokszor nem választható szét élesen: ami egy szituációban adat, egy másikban lehet metaadat és fordítva. A másik lényeges alapgondolat, hogy következtetni kell tudni ezen metainformációk segítségével. A fenti esetre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy valamilyen úton ki kell tudni deríteni, hogy a képen állatok szerepelnek, holott a metainformáció csak annyi volt, hogy csimpánzok láthatóak rajta. Azt senki sem mondta, hogy állat is van rajta! [4]

A szemantikus web története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tim Berners-Lee, a W3C igazgatója, a következőképp fogalmazta meg eredetileg a szemantikus web elképzelést 1999-ben: „Van egy álmom, miszerint a web(-et alkotó számítógépek) képessé válnak a weben lévő összes adat analizálására, vizsgálatára – a tartalom, linkek és tranzakciók emberek és számítógépek között. A »szemantikus web«, ami ezt lehetővé kéne, hogy tegye, még ki kell bontakozzon, de amikor ez megtörténik, a napi mechanizmusokat az üzletben, kereskedelemben, bürokráciában és a mindennapi életünkben a gépekkel kommunikáló, beszélő gépek fogják kezelni. Az »intelligens robotok«, amikre az emberek már évek óta várnak, végül valóra fognak válni.”[5]

Az eredeti szemlélet szerint a gép által olvasható metaadatok elérhetősége az automatizált robotokat és más szoftvereket képessé tenné arra, hogy sokkal intelligensebb hozzáférésük legyen a világhálóhoz. A robotok automatikusan teljesíteni tudnák a feladatokat, és képesek lennének rögzíteni a kapcsolódó információkat a felhasználó helyett.

Bár a szemantikus web terminológiája nincs formálisan definiálva, leginkább a W3C által javasolt, tervezett modell és technológiák leírására használják. Ezek közé tartozik az RDF, egy sor adatátalakító formátum és ajánlások, mint az RDFS és OWL, amelyeket mind arra tervezték, hogy a koncepciók, terminológiák és kapcsolatok egy formális leírását adják egy adott tudáshalmazon belül.

Sok W3C által javasolt technológia már létezik és sokfajta projektben felhasználták már. A szemantikus web olyan, mint egy globális szemléletmód, habár eddig még nagyrészt megvalósulatlan maradt és a kritikusai megkérdőjelezik a kivitelezhetőségét, létjogosultságát. „A szemantikus web célja egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését.”[6]

Leíró logikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leíró logika (description logic, DL) segítségével le tudjuk írni egy szakterület vagy egy közismereti terület fogalmi rendszerét [7]. A formalizmus alapvető építőkövei a fogalmak, amelyek egyedek halmazait reprezentálják és a szerepek, amelyek egyedek közötti kapcsolatokat írnak le és így egyedpárok halmazaként is felfoghatóak. Hogy terminológiai tudásunkat leírjuk egy adott területre vonatkoztatva, fel kell vennünk néhány atomi fogalmat és szerepet. Ezekből különféle fogalom- illetve szerepépítő műveletek segítségével összetett fogalmakat illetve szerepeket készíthetünk. Az így képzett kifejezések egyenlőségét vagy tartalmazási viszonyát terminológiai axiómák formájában fogalmazhatjuk meg. Egy adott területre vonatkozó általános tudásunkat terminológiai axiómák egy halmazával írjuk le, ezt a halmazt terminológiai doboznak, vagy T-doboznak hívjuk. A T-doboz egy konkrét megvalósulásáról szóló tudásunkat adatállítások formájában fogalmazhatjuk meg. Fogalmi- és szerepállítások egy halmazát adatdoboznak vagy A-doboznak nevezzük. Terminológiai és adatállításaink jelentését (szemantikáját) a klasszikus matematikai logikából ismert módszerekkel határozzuk meg. Az AL nyelv az atomi negálást, metszetet, értékkorlátozást és az egyszerű létezési korlátozást engedi meg, csak atomi szerepeket használhatunk benne és a szerepaxiómák sem megengedettek. Az U betűvel jelölt nyelvkiterjesztés vezeti be az unió műveletet, az E a teljes létezési korlátozást, míg a C a teljes negálást adja hozzá a nyelvhez. Az SHIQ nyelvcsalád bevezetéséhez szükségünk van az ALC nyelvhez, melyet fentebbi bővítések útján érhetünk el. Ennek egy bővítése az SHIQ nyelv, melyben tranzitivitási axiómákat is megadhatunk, azaz egyes szerepekről kijelenthetjük, hogy tranzitívak. A H nyelvkiterjesztés a szerephierarchiákat vezeti be, azaz megengedi a szereptartalmazási és –egyenlőségi axiómák használatát. Az I betű jelöli az inverz szerepek használatát lehetővé tevő bővítést, míg Q a minősített számosságkorlátozások bevezetését jelenti. [8]

Projektek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • DBpedia
  • FOAF (Friend of a Friend)
  • SIOC (Semantically-Interlinked Online Communities)
  • Linking Open Data

A szemantikus webről bővebben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gottdank Tibor: Szemantikus web 118. oldal (ComputerBooks Kiadó, Budapest, 2005.)
  2. http://logicerror.com/semanticWeb-long
  3. "W3C Semantic Web Frequently Asked Questions". W3C. http://www.w3.org/2001/sw/SW-FAQ. Retrieved March 13, 2008.
  4. A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata – 61-62. oldal, Szeredi-Lukácsy-Benkő, Typotex, 2005
  5. F. Baader, D. Calvanese, …: The Description Logic Handbook: Theory, Implementation and Applications. Cambridge University Press, 2003
  6. http://www.w3.org/2006/Talks/0318-Budapest-IH/#%2810%29
  7. F. Baader, D. Calvanese, …: The Description Logic Handbook: Theory, Implementation and Applications. 41. oldal Cambridge University Press, 2003
  8. A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata – 227-229. oldal, Szeredi-Lukácsy-Benkő, Typotex, 2005

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]