Számítógéposztályok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A "számítógéptípus" ma a moduláris jellegű személyi számítógépek megjelenésével már nem igazán értelmezhető fogalom, ma már alapvetően alkatrészgyártókról beszélhetünk. E mellett azonban léteznek komplex megoldások, ami a szoftver-hardver-szolgáltatások együttesét jelenti.

A személyi, otthoni számítógépek megjelenése idejében az egyes típusok egységes egészet alkottak, ezért gyártók szerinti elkülönítés, és azon belül típusok szerinti elkülönítés is megvalósítható volt.

A személyi, otthoni számítógépek típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az otthoni vagy hobbi számítógépeket gyártása már véget ért, helyettük is személyi számítógépeket használatosak. Mi különbözteti meg az előbbit az utóbbitól? A hobbiszámítógép felhasználója a gépén elsősorban a játszani és a számítástechnikával (programozással) ismerkedni akart, elfogadható áron. Az olcsóbb árért cserébe beletörődött az alábbi technikai korlátokba:

  • monitor helyett TV használata (általános)
  • adattárolás floppy vagy Winchester helyett kazettán (általános), illetve kis kapacitású, lassú, nem szabványos floppy-egységek használata (Commodore, Atari gépek)
  • olcsó, kényelmetlen billentyűzet, esetenként érintőfólia (például ZX81) vagy más pótmegoldás (például Primo)
  • teljes inkompatibilitás más gyártók gépeivel, részleges kompatibilitás az egyes gyártók sorozatain belül

Az otthoni számítógépek megjelenésének kezdetén alapvetően két processzor családdal szerelték ezeket a számítógépeket:

  • MOS Technology 65xx processzorcsalád
  • Z80 processzorcsalád

Mos Technology 65xx processzorcsaláddal szerelt gépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezekkel a processzorokkal működtek a Commodore és az Atari gépei, ezek közül Magyarországon a Commodore volt az elterjedtebb.

Z80 processzorcsaláddal szerelt gépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezzel a processzorral szerelt gépek voltak a nagy sikerű ZX Spectrum széria gépei, valamint az iskolaszámítógép program keretében életre hívott magyar fejlesztésű számítógépek is.

Magyar fejlesztésű mikroszámítógépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videoton TVC, Primo, HT-1080Z

PC osztály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ide tartoznak a PC-k, laptopok, notebookok. Leginkább az x86 processzor család köré csoportosítható.

Okostelefonok, egyéb eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Okostelefonok, tabletek, e-könyv olvasók.

Középkategóriás számítógépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek az angolul midrange számítógépek, amelyek a nagyszámítógépek (mainframe) és miniszámítógépek között állnak. Ebbe az osztályba tartoznak pl. az IBM System/38 vagy IBM AS/400 ill. IBM System i gépek.

Nagyszámítógépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötvenes évektől napjainkig jelen van ez a számítógép kategória. Jellemző rá a magas rendelkezésre állás, hibatűrés, biztonságosság, extrém szervíz funkciók. Elsősorban, bankok, tőzsdék, állami és katonai célú felhasználásuk van. A '80-as években a PC és az alsóbb kategóriák megjelenésével ugyan szűkült a piaca, de még mindig tartják magukat. Ilyenek az IBM mainframe vonala, vagy a régen Tandem Computers ma HP, vagy a szintén a HP-hoz került DEC alpha alapú számítógépei.

Szuperszámítógépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuperszámítógépek a nagyszámítógépek egy osztálya; rendkívül nagy számítási igényt kielégítő ill. kiugróan nagy teljesítményű számítógépek tartoznak ide. A teljesítmény értékelése idővel változik, pl. a legtöbb egykori szuperszámítógép mára egy közép- vagy alsó kategóriás gép teljesítményét nyújtja. A szuperszámítógépeket 1993 óta a TOP500 projekt keretében rangsorolják. Példák: Cray modellek, IBM Deep Blue (1997-ben 259-ik), IBM Watson (80 TFLOP-os teljesítményével a 94. helyen állna[1]); újabbak: Tianhe-1A, K computer, IBM Sequoia – ez utóbbi a jelenlegi (2012 jún.) első helyezett.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tony Pearson: IBM Watson - How to build your own "Watson Jr." in your basement (angol nyelven) (html). IBM developerWorks, 2011. február 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]