Vadpulyka
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Meleagris gallopavo Linnaeus |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadpulyka témájú médiaállományokat. |
A vadpulyka (Meleagris gallopavo) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államok nagy részén és Mexikóban honos. Erdőszélek és tisztások lakója.
A vadpulykát betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére, valamint a Hawaii-szigetekre is.
Alfajai [szerkesztés]
- pulyka (Meleagris gallopavo gallopavo) - háziasított formája
- Meleagris gallopavo intermedia
- Meleagris gallopavo merriami
- Meleagris gallopavo mexicana
- Meleagris gallopavo onusta
- Meleagris gallopavo osceola
- Meleagris gallopavo silvestris
Megjelenése [szerkesztés]
A hím átlagos testhossza 125 centiméter, a tyúké 91 centiméter. A hím átlagos testtömege 8200 gramm, a tyúké 3200 gramm. Fejét és nyakát csupasz, kék vagy ibolyakék bőr fedi. Mindkét nemnek van toroklebenye, amely a kakasnál sokkal jellegzetesebb. Alatta vastag bőrdudorok vannak, melyek bevörösödnek, illetve a jércénél és a fiatal pulykánál a homlokon előremered, akár egy szarvacska. A sajátos tollecset a kakas mellén a földig is érhet. Lába rózsaszín-ibolyaszkékszürke. A kakasnak rövid, vastag sarkantyúja van.
Életmódja [szerkesztés]
A talajon keresi bogyókból, magvakból és gerinctelenekből álló táplálékát.
Szaporodása [szerkesztés]
A kakas dürgéskor, legyezőszerűen szétterjesztett faroktollakkal udvarol a tojóknak. Alan Krakauer, a Kaliforniai Egyetem kutatója vizsgálta a vadpulykák udvarlási viselkedését, ami a rokonszelekció szép példája. Úgy találta, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy egy tinilány segít nővérének felkészülni az iskolazáró bálra, az alárendelt pulyka beáll pózolni domináns bátyja mellé, bár a hatásos csapat-összkép csak a domináns egyed számára jelent közvetlen előnyt.[1] Fészkét levelekből és gallyakból a földre, aljnövényzet közé készíti. Fészekalja 10–12 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint a pulykaformák (Meleagridinae) alcsaládjába tartoznak. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk [szerkesztés]
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- National Wild Turkey Federation - Map of the Locations of the 5 Different Sub-Species of Wild Turkey
- Guineafowl & Turkey - Wild Turkey
- National Wild Turkey Federation - Hear authentic Wild Turkey sounds
- The Cornell Lab of Ornithology - All About Birds: Wild Turkey
- U. S. Geological Survey - Identification Tips for Wild Turkey
- South Dakota Birds & Birding - Wild Turkey Information and Photos
- The Community Leader article - Humans Learn to Co-Exist with Growing Turkey Population in Maine
- Giving Thanks for Wild Turkeys, Feathered Dinosaurs of the American Woods by nature writer Robert Winkler
- The Life Cycle Of The Wild Turkey - Bully's Game Calls
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.berkeley.edu/news/media/releases/2005/03/02_turkeys.shtml In the mating game, male wild turkeys benefit even when they do not get the girl

