Csíkos bűzösborz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csíkos bűzösborz
Az odúnál
Az odúnál
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Bűzösborzfélék (Mephitidae)
Nem: Mephitis
Faj: M. mephitis
Tudományos név
Mephitis mephitis
Schreber, 1776
Szinonimák
  • Viverra mephitis Schreber, 1776
Elterjedés
Mephitis mephitis range map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csíkos bűzösborz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos bűzösborz témájú kategóriát.

Támadóállásban

A csíkos bűzösborz vagy más néven csíkos szkunk (Mephitis mephitis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a bűzösborzfélék (Mephitidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csíkos bűzösborz nagyon elterjedt Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban, kivéve Alaszkát és Észak-Mexikót.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mephitis mephitis avia
  • Mephitis mephitis elongata
  • Mephitis mephitis estor
  • Mephitis mephitis holzneri
  • Mephitis mephitis hudsonica
  • Mephitis mephitis major
  • Mephitis mephitis mephitis
  • Mephitis mephitis mesomelas
  • Mephitis mephitis nigra
  • Mephitis mephitis notata
  • Mephitis mephitis occidentalis
  • Mephitis mephitis spissigrada
  • Mephitis mephitis varians

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 33-45 centiméter, farokhossza 18-25 centiméter és testtömege 3-6 kilogramm. Bundája fekete, feje teteje fehér és ebből válik le két fehér csík, amely csak a farka végén találkozik újból. Fehér csík van a homlokán is. Orra rózsaszínes.

A csíkos bűzösborz, mint minden faja a családjának, arról híres, hogy bűzmirigyeiből undorító folyadékot spriccel szét, amelynek olyan szaga van, mintha fokhagyma, rothadó káposzta, égő toll és gumi keveréke volna. Mások szerint a szag a legrondább csatornabűzre és dögszagra emlékeztet [1].

A csíkos bűzösborz 4 méterre el tud spriccelni, és közvetlenül az ellenfél szemére céloz. A bűzősborz először figyelmezteti ellenfelét, mégpedig úgy, hogy hátsó felét felegyenesítve felé fordítja, dús farkát felemeli, füttyszerű hangot hallat, és mellső lábaival topog. Ha ez a figyelmeztetés nem hat, mellső lábára áll, visszanéz és hátsó lábait széttárja. Azután szétpermetezi váladékát, és csak ritkán téveszt célt.

Hét-nyolcszor tud spriccelni. A „(...) bűz hetekre beveszi magát bőrbe, szőrbe, ruhába. Ha netán embert ért a támadás, úgy kerüli mindenki, mint a pestisest[1].

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat éjjel aktív és társas lény. A felnőtt hímek nyáron egyedül élnek, télen pedig több nősténnyel is megosztják odújukat. Tápláléka főleg rovarok és kis emlősök, de bogyók, magvak és madártojások is. A csíkos bűzösborz a vadonban 7, fogságban 8-10 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 11 hónaposan éri el. A párzási időszak február-március között van. A vemhesség 62-66 napig tart, ennek végén 4-10, rendszerint azonban 3-5 kölyök születik. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Szemük 3-4 hét után nyílik ki, 6-8 hétig szopnak. Öt hét elteltével a kölykök elkezdik felfedezni környezetüket, 6-7 hét után pedig már követik anyjukat az éjszakai portyákra. A család együtt marad a következő tavaszig.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Burt, William H., and Grossenheider, Richard P. A Field Guide to the Mammals (of America North of Mexico). (The Petersen Field Guide Series.) Houghton Mifflin Company. ISBN 0-395-24084-0
  1. ^ a b Koroknay István: Az állatok nagy képeskönyve; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1988., 31. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]