Északi oposszum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Északi oposszum
Opossum 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Oposszumok (Didelphimorphia)
Család: Oposszumfélék (Didelphidae)
Alcsalád: Oposszumformák (Didelphinae)
Nem: Didelphis
Faj: D. virginiana
Tudományos név
Didelphis virginiana
Kerr, 1792
Elterjedés
DidelphisVirginianaMAD.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Északi oposszum témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi oposszum témájú kategóriát.

Az északi oposszum (Didelphis virginiana) az oposszumok (Didelphimorphia) rendjébe, ezen belül az oposszumfélék (Didelphidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi oposszum az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységtől keletre, valamint Mexikóban és Közép-Amerikában honos. Megtelepítése a Csendes-óceán partvidékén San Diegótól Brit Columbiáig eredményes volt. Északra előrenyomult Kanada határán túl. Bár vadásszák, az északi oposszumot nem fenyegeti a kipusztulás veszélye.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Didelphis virginiana californica
  • Didelphis virginiana pigra
  • Didelphis virginiana virginiana
  • Didelphis virginiana yucatanensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi oposszum fej-törzs-hossza 38–51 centiméter, testtömege 4–5,5 kilogramm. Bundája durva szőrű, elterjedési körzete déli részén feketés vagy szürke, északon feltűnően világosabb. Fülei papírvékonyak és szőrtelenek. Az oposszum hallása kitűnő. Pofaszőrzete mindig fehér, bármilyen is bundája színezete. Hátsó lábán a kapaszkodáshoz szükséges hüvelykkel együtt öt ujja van. Farka csupasz és majdnem olyan hosszú, mint a teste. A törzs közelében fekete, egyébként világos. Kapaszkodószervként használja: áthurkolja vele az ágat és fejjel lefelé csüng.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat éjszaka aktív. Veszély esetén az oposszum képes magát ösztönösen reflex-szerűen holtnak tettetni. Teljesen elernyed, szeme lecsukódik és nyelve kilóg. Ha az időjárás hideget hoz, az állat dermedt álomba merül. Tápláléka rovarok, békák, halak, kis emlősök, férgek, dögök, de néha növényi eredetű táplálék is. Az északi oposszum 2 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény az első éve betöltése előtt válik ivaréretté, a hím később. A párzási időszak az Egyesült Államokban nyáron, a trópusokon az egész év folyamán tart. A vemhesség 12–13 napig tart, melynek végén a nőstény akár 25 kölyköt is ellhet. De mivel a legtöbb nősténynek csak 13 csecse van, így hát minden létszámon túli kölyök biztosan elpusztul. A kölykök 70 napig ülnek az erszényben. Ezután az anyjuk hátán vitetik magukat, egészen tizennégy hetes korukig, amikor önállóvá válnak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]