Pávaszemes pulyka
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Meleagris ocellata (Cuvier, 1820) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pávaszemes pulyka témájú médiaállományokat. |
A pávaszemes pulyka (Meleagris ocellata vagy Agriocharis ocellata) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Besorlása vitatoot, egyes rendszerezők a Agriocharis nembe sorolják Agriocharis ocellata néven.
[szerkesztés] Előfordulása
Elterjedési területe Közép-Amerikára korlátozódik, Mexikó délkeleti részén (Quintana Roo, Campeche és Yucatán államokban továbbá Tabasco állam déli részén és Chiapas északkeleti részén), Guatemala északi részén, Belizében és Hondurasban honos. Főleg a ritkás erdőket és a bozótos helyeket lakja.
[szerkesztés] Megjelenése
Kisebb madár, mint a vadpulyka, a hím átlagos testhossza 90-100 centiméter, a tyúké valamivel kisebb. A kakasok súlya 3,5-4 kilogramm, a tyúkoké csak 2 kilogramm körüli. Tollazat vöröses, zöldes és ibolyalilásban játszó sötétbarna. Fejét és nyakát csupasz, világoskék bőr fedi. A vadpulykával ellentétben nincsenek toroklebenyei és szőrszerű tollpamacs a mellén, ellentétben sárga színű bibircsókokat horda fején. Lába rózsaszín-ibolyaszkékszürke. A kakasnak rövid, vastag sarkantyúja van.
[szerkesztés] Életmódja
Kisebb csapatokban él. Nagyon félénk és óvatos madár, ennek ellenére a ragadozó emlősök és madarak gyakori zsákmánya. A helybeli lakosság is előszeretettel vadássza húsáért és tojásait is felhasználják. A talajon keresi bogyókból, magvakból és gerinctelenekből álló táplálékát.
[szerkesztés] Szaporodása
A párzási időszakban a kakasok nyílt helyen udvarolnak. A kakas dögéskor, legyezőszerűen szétterjesztett faroktollakkal udvarol a tojóknak. Igyekszik minél több tojót amga köré gyűjteni de kapcsolata velük kizárólag a párzásig tart, a kotlás és a fiókanevelés kizárólag a tojók feladata. Fészkét levelekből és gallyakból a földre, aljnövényzet közé készíti. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik a tojó. A csibék már a második napon elhagyják a fészket. Tíznapos korukban már anyjukkal együtt felgallyaznak a fákra, és az éjszakát is ott töltik. Ilyenkor anyjuk visszatér velük a csapatba.
