Mexicali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexicali
MexicaliMontage.jpg
Mexicali címere
Mexicali címere
Becenév: La Ciudad que Capturó al Sol
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Alsó-Kalifornia
Község Mexicali
Alapítás éve 1903
Községi elnök Francisco Pérez Tejada
Irányítószám 21000
Körzethívószám 686
Népesség
Teljes népesség 689 775 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0–10 m
Elhelyezkedése
Mexicali (Mexikó)
Mexicali
Mexicali
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 32° 38′ 13″, ny. h. 115° 27′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 38′ 13″, ny. h. 115° 27′ 57″
Mexicali (Alsó-Kalifornia)
Mexicali
Mexicali
Pozíció Alsó-Kalifornia térképén
Mexicali honlapja

Mexicali Mexikó Alsó-Kalifornia államának fővárosa és második legnagyobb városa Tijuana után. Lakossága 2010-ben kb. 690 000 fő volt.[2] A város neve mesterségesen alkotott vegyülékszó: a México és a California szavakból alkotta meg 1902-ben Agustín Sanginés.[3] Ugyanezekből a szavakból rakták össze az USA területén fekvő, Mexicalival egybeépült Calexico nevét is.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjszakai látkép, északról nézve

A város Mexikó második legészakabbi városa (csak Vicente Guerrero fekszik északabbra). Északon egy nyílegyenes határvonal választja el az USA-beli Kalifornia államtól, azon belül is Calexico városától. A település egy széles völgyben, sík területen fekszik, éppen a tenger szintjével egy magasságban vagy annál néhány méterrel magasabban. A környező sivatagos területet öntözéssel varázsolták termékennyé.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexicali éghajlata sivatagi: szélsőségesen száraz és igen forró. Az éves átlaghőmérséklet 23,1 °C, de még a leghidegebb hónapban, decemberben is 13,0 °C az átlag. Áprilistól októberig minden hónapban mértek már 40 °C feletti hőmérsékletet, az abszolút rekord 49,4 °C volt. A téli hónapokban azonban fagyok is előfordulnak. Az éves csapadékmennyiség mindössze átlagosan 84 mm.

Mexicali éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 31,5 33,8 37,0 41,0 47,0 49,1 49,3 49,4 47,0 44,0 39,8 29,8 49,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 20,3 23,1 25,8 29,7 34,7 40,1 42,2 41,4 38,2 32,0 24,9 20,3 31,1
Átlaghőmérséklet (°C) 13,1 15,5 18,1 21,4 25,8 30,7 33,9 33,5 30,3 24,1 17,2 13,0 23,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 6,0 8,0 10,3 13,1 16,8 21,2 25,6 25,6 22,4 16,3 9,6 5,8 15,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) −5,9 −3,5 −0,6 0,0 7,0 9,1 13,5 14,5 8,0 0,3 −1,5 −8,0 −8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 11 8 8 2 1 0 5 12 10 9 4 13 84
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népessége igen gyorsan nő:[2]

Év Lakosság
1990 438 377
1995 505 016
2000 549 873
2005 653 046
2010 689 775

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a nagy forgalmú 2-es főút mentén fekszik, mely Tijuanát köti össze az Atlanti-óceán partján fekvő tamaulipasi Matamorossal. Az USA irányába három átkelő működik gyalogosok és személygépkocsik számára és egy a teherforgalomnak (itt kb. naponta 4000 konténer a forgalom). Mexicali az ország vasúti forgalmába is bekapcsolódott, területén 131 km sín húzódik.

Repülőtere a General Rodolfo Sánchez Taboada nemzetközi repülőtér, mely mintegy 20 km-rel keletre található a várostól, de használják a USA területén 15 km-re levő Imperial Valley repülőteret is, valamint a távolabbi tijuanai, San Diegó-i és Los Angeles-i nemzetközi repülőtér-i reptereket is. A legközelebbi kikötő Ensenada városában található.[5]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexicali gazdasági szempontból kedvező környezetben fekszik, ezért rengeteg külföldi, főként USA-beli befektető telepíti ide vállalkozását, a városban sok maquiladora is működik. Ösztönző erőként hat a kormányzat által biztosított adókedvezmény, a fejlett infrastruktúra és a szakképzett munkaerő (a városban 21 egyetem és 48 szakiskola működik). A sivatagi körülmények ellenére a Colorado folyó vizére alapuló vízművek a lakosság 95%-át és az ipart is ellátják (évi csaknem 2 millió m³ vízzel), az elérhető elektromos energia mennyisége pedig 2285 MW. Itt működik a Föld második legnagyobb geotermikus erőműve, mely 720 MW-os teljesítményű, valamint egy gázüzemű 1065 MW-os és egy kisebb, 400 MW-os is, melyek az előállított áram nagy részét exportálják.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület, ahol ma Mexicali fekszik, 1888 előtt lakatlan volt, ebben az évben viszont a szövetségi kormány Guillermo Andrade rendelkezésére bocsátotta a környék földjeit, hogy megindítsa az Amerikai Egyesült Államokkal szomszédos vidékek benépesítését. A völgyben, ahol a város áll, 1898 és 1900 között kezdték kiépíteni a Colorado folyó vizét öntözés számára elvezető csatornarendszert, és ekkortól kezdett felvirágozni a környéken a mezőgazdaság.

A lassan kialakuló település nevét 1902-ben alkotta meg Agustín Sanginés a México és a California szavakból, de a város hivatalos alapítási dátuma csak egy évvel későbbi: 1903. március 14-én nevezték ki Manuel Vizcarrát segédbíróvá, ezt a napot tekintik az alapítás napjának. Ezidőtájt a település még Ensenada községhez tartozott. 1914. november 4-én szervezték meg az önálló Mexicali községet, és ekkor hívták össze az első választásokat is az önkormányzat tisztviselőinek megválasztására. Ez az önkormányzat 1915. január 1-jén kezdte meg működését, de 1923. január 2-án a községet visszaminősítették delegaciónná.

A Colorado Riverland Company a tulajdonában álló földeket külföldieknek, főként kínaiaknak, japánoknak és hinduknak adta ki, míg a mexikóiakra csak mint egyszerű idénymunkásokra tekintettek. A lakosság ezen az igazságtalanságon 1937. január 27-én fellázadt, ez volt az úgynevezett Asalto a las Tierras.

1954. március 1-jén új korszak kezdődött a város életében: azután, hogy Alsó-Kaliforniát önálló állammá szervezték, újra megalakulhatott Mexicaliban is a községi önkormányzat. Ettől kezdve folyamatosan gyarapodik a város.[3]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nem kimondott turisztikai célpont. Mivel 20. századi alapítású település, régi műemlékei sincsenek. A század első feléből származik a La Colorada River Co. épülete (1924), az Alsó-Kaliforniai Egyetem rektori hivatala, a régi kormányzati palota (1922), a metodista templom (1920), a Cuauhtémoc iskola, mely az első vasbeton épületek egyike volt (1915), a régi községi palota (1924), a Leona Vicario iskola (1924) és a Delegación Municipal Progreso épülete (1925).[3]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Instituto de Investigaciones Culturales Museo

A város egyik legismertebb múzeuma a Sol del Niño: ez egy interaktív bemutatóhely, mely főként gyerekeknek szól, de az idősebbek is találhatnak maguknak érdekességeket. A különböző termekben a tudomány világába nyerhetnek bepillantást a látogatók, többek között modelleket építhetnek, óriás buborékokba bújhatnak, kipróbálhatják a szabadesést és 3D-s moziba ülhetnek be.[6]

Az Instituto de Investigaciones Culturales Museo, mely az Alsó-Kaliforniai Egyetemhez tartozik, két teremmel rendelkezik, az egyikben időszakos kiállítások vannak vegyes témában, a másikban a terület történelmével foglalkoznak, többek között a cucapá indiánok emlékeivel.[7]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legsikeresebb sportegyesülete a Soles de Mexicali kosárlabdacsapat, mely 2006-ban megnyerte az LNBP-t, az első osztályú mexikói bajnokságot is.[8] A Bomberos de Mexicali a CIBACOPA regionális bajnokságban szerepel.

A baseballt is több együttes képviseli a városban: az Águilas de Mexicali és az Azules del Valle de Mexicali. Egyik sem a legmagasabb osztályban játszik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  3. ^ a b c E-Local kormányzati oldal – Mexicali község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  5. ^ a b A Grupo Nelson összefoglalója a befektetési környezetről (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  6. Leírás a múzeumról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  7. Leírás a múzeumról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  8. SOLES CAMPEÓN LNBP 2006 (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)