Mexikó nemzeti parkjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cañón del Sumidero Nemzeti Park
Sierra de San Pedro Mártir Nemzeti Park

Mexikó nagy kiterjedésű ország, több mint 2 millió km². Az északon fekvő sivatagoktól a hófödte vulkáni kúpokon át a déli dzsungelekig mindenféle élőhelyet megtalálunk az országban. Az IUCN 1997-es összeírásában 35 nemzeti parkot találhattunk Mexikóban, amelyek összesen 7000 km² területen feküdtek, az ország területének 0,35%-át fedték le, de a CONANP (Comisión Nacional de Áreas Naturales Protegidas) legfrissebb (2013-as) listájában a nemzeti parkok száma már 67, összterületük 14 410 km².[1] Sok pici nemzeti park létezik, 10 km²–nél kisebb területtel. A legtöbb parkot 1934 és 1940 között alapították, gyakran régészeti, történelmi, tájképi vagy felüdülési lehetőséget nyújtó értékeik miatt. Az ökológiai vagy biológiai értékek védelme érdekében létrehozott parkok ritkák.

Mikor nemzeti park egy nemzeti park, és mikor bioszféra rezervátum egy bioszféra rezervátum? Mexikóban, hasonlóan más országokhoz, nagy különbségek vannak a nemzeti parkok és a rezervátumok között, ezért fontos röviden áttekinteni, hogyan osztályozza az ország ezeket a védett területeket. Mexikóban 93 védett terület létezik, amelyek összesen 11,7 millió hektárt fednek le. Ez az ország 6%-át jelenti. Ezek típusai a következők:

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilenc típusú védett terület létezik a védett területek nemzeti hálózatában ([2]):

  • Bioszféra rezervátumok;
  • Speciális bioszféra rezervátumok;
  • Nemzeti parkok;
  • Természeti emlékművek;
  • Tengeri nemzeti parkok;
  • Természeti erőforrás védelmi területek, köztük az erdőrezervátumok;
  • Flóra- és faunavédelmi területek;
  • Városi parkok; és
  • Ökológiai védelmi zónák.

Az első hét kategória a szövetségi kormány, az utolsó kettő pedig az állami és települési kormányzatok kezelésébe tartozik. A nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok, ökológiai rezervátumok és tengeri, víz alatti parkok a Sinap (Sistema Nacional de Areas Naturales Protegidas) részét képezik. Ezeket a területeket a Nemzeti Ökológiai Intézet (Instituto Nacional de Ecologia vagy INE) kezeli. A nemzeti parkok gyakran nem tartoznak a biológiailag legváltozatosabb mexikói területek közé, de említésre méltóak történelmi vagy esztétikai szempontból. Így pl. nemzeti parkok a vulkánok, a régészeti lelőhelyek is. Nemzeti parkot alapíthatnak egy terület tudományos vagy történelmi értékei, vagy a turizmus fejlesztésére való alkalmassága miatt.

Keletkezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parkok többségét az 1930-as években alapították Lázaro Cárdenas irányítása alatt. Ő hozta létre az Erdészeti, Halászati és Vadászati Minisztériumot is. A minisztérium felügyelte 40 park létrehozását, amelyet a táj szépségére, a felüdülési potenciáljára vagy ökológiai értékeire alapoztak. A Quevedo tervezte park hálózat nagy hangsúlyt fektetett Mexikó felföldi erdeire. A bioszféra rezervátumokat a biológiai diverzitásban ténylegesen bővelkedő területeken alakították ki. Az alapításhoz szükséges kritériumok, hogy a terület legalább 10 000 ha nagyságú legyen, ahol legalább egy, emberi aktivitás által jelentősen meg nem változtatott ökoszisztéma létezzen. Ezekben a parkokban gyakran olyan fajok élnek, amelyek endemikusak, veszélyeztetettek vagy a kihalás szélén állnak.

A speciális bioszféra rezervátumok definíciója majdnem megegyezik a bioszféra rezervátuméval, azonban nem szükséges hogy 10 000 hektár legyen a területe. Minden bioszféra rezervátumnak van egy magterülete, és egy kezelt periférikus területe. Új lakóközpontok létrehozása a bioszféra és speciális bioszféra rezervátumokban szigorúan tiltott. A 20. század elején Miguel Angel de Quevedo amellett érvelt, hogy a nemzeti parkokban a turizmus mind a vidéki lakosság, mind a nemzetközi látogatók szempontjából hasznos. Úgy gondolta, hogy a nemzetközi turizmus elősegíti az együttműködést Mexikó és más országok között, valamint hogy a nemzeti parkok alapításával Mexikó „civilizált ország”-gá válik.

Mexikónak közel egy tucatnyi, az UNESCO-MAB programjában szereplő rezervátuma van, bár minden bioszféra rezervátuma nem tagja a hálózatnak. A kijelölésük ellenére a parkok nem mindig védettek az emberi behatásoktól. A Lagunas de Chacahua Nemzeti Park elvesztette erdeinek 40%-át, míg a Nevado de Toluca Nemzeti Park vulkánlejtőinek 75%-a erdőmentes. Mexikó parkjaiban gyakran hiányzik a szükséges számú őr, valamint a környezeti nevelés, amely elősegítené, hogy a területek zölden maradjanak.

Korszerűsítési törekvések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bioszféra rezervátumoknak 3 célja van: védelem, nevelés és a védelem szükségességét szem előtt tartó fenntartható emberi fejlődés. A nemzeti parkokkal ellentétben, a bioszféra rezervátumokban az emberek továbbra is élhetnek a védett természeti területen. A biológiai felmérések és ökológiai tanulmányok mellett a fenntartható erőforrás használatra vonatkozó kutatások is támogatást élveznek, hogy a helyi közösséget bátorítsák a vadvédelmi törekvésekben való részvételre.

A nemzeti parki területek 732 000 hektárjából mindössze 15% van a szövetségi kormány tulajdonában. A park tulajdonosai magánszemélyek, gazdasági társaságok vagy települések. Pl. a „Cumbres de Monterrey nemzeti park” Monterrey városban fekszik. A kialakult helyzet éppen az ellenkezője az USA-ban kialakultnak, ahol a nemzeti parkokat eleve szövetségi területen jelölték ki vagy a kormánynak megvoltak az erőforrásai a kölcsönbe vételre, illetve a terület magánszemélyektől való megvásárolására.

Mexikó pályázott a Global Environmental Facility (GEF) programjára, amely 1992-1995-ig 25 millió USD-t juttatott 10 mexikói bioszféra rezervátum számára (összesen 18 rezervátum van), El Triunfo, Mariposa Monarca, Calakmul, Sian Ka'an, Rio Lagartos, Montes Azules, El Vizcaino, Islas del Golfo, Sierra de Manantlan és Isla Contoy. Mexikó nemzeti parkjaiban sok emberi tevékenység tiltott, azonban kevés törekvés volt arra, hogy a helyi lakosság számára egyéb kereseti lehetőséget nyújtsanak. Ennek megfelelően az illegális favágás, legeltetés és vadászat gyakori a parkok határán belül. Ennek ellenére a nemzeti park státusz számos erdőnek nyújtott védelmet, és a régészeti lelőhelyek védelme is példás.

A nemzeti parkok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnevezés Állam(ok) Alapítás éve Terület (ha) Jellegzetességek
Archipiélago de San Lorenzo Alsó-Kalifornia 2005 58 442
Archipiélago Espíritu Santo Déli-Alsó-Kalifornia 2007 48 655
Arrecife Alacranes Yucatán 1994 333 769 korallzátonyok, szigetek
Arrecife de Puerto Morelos Quintana Roo 1993 9067
Arrecifes de Cozumel Quintana Roo 1996 11 988
Arrecifes de Xcalak Quintana Roo 2000 17 949
Bahía de Loreto Déli-Alsó-Kalifornia 1996 206 581
Barranca del Cupatitzio Michoacán 1938 362
Basaseachi-vízesés Chihuahua 1981 5803 hegyek és maga a vízesés
Benito Juárez Oaxaca 1937 2737 erdős hegyek
Bosencheve México, Michoacán 1940 10 432
Cabo Pulmo Déli-Alsó-Kalifornia 1995 7111 tengerpart, korallzátony
Cañon del Río Blanco Veracruz 1938 55 690
Cañón del Sumidero Chiapas 1980 21 789
Cerro de Garnica Michoacán 1936 968
Cerro de la Estrella Mexikóváros 1938 1100
Cerro de Las Campanas Querétaro 1937 58
Cofre de Perote Veracruz 1937 11 700 egy alvó vulkán
Constitución de 1857 Alsó-Kalifornia 1962 5009
Costa Occidental de Isla Mujeres Quintana Roo 1996 8673
Cumbres de Majalca Chihuahua 1939 4772
Cumbres de Monterrey Új-León 2000 177 396 hegyláncok, vízesések, barlangok
Cumbres del Ajusco Mexikóváros 1936 920
Desierto de los Leones Mexikóváros 1917 1529
Desierto del Carmen (Nixcongo) México 1942 529
Dzibilchantun Yucatán 1987 539
El Chico Hidalgo 1982 2739
El Cimatario Querétaro 1982 2448
El Histórico Coyoacán Mexikóváros 1938 584
El Potosí San Luis Potosí 1936 2000
El Sabinal Új-León 1938 8
El Tepeyac Mexikóváros 1937 1500
El Tepozteco Morelos, Mexikóváros 1937 23 259
El Veladero Guerrero 1980 3617
Fuentes Brotantes de Tlalpan Mexikóváros 1936 129
General Juan N. Álvarez Guerrero 1964 528
Gogorrón San Luis Potosí 1936 25 000
Grutas de Cacahuamilpa Guerrero 1936 1600 cseppkőbarlangok
Huatulco Oaxaca 1998 11 891
Insurgente José Maria Morelos Michoacán 1939 4325
Insurgente Miguel Hidalgo y Costilla México, Mexikóváros 1936 1580
Isla Contoy Quintana Roo 1998 5126
Isla Isabel Nayarit 1980 194
Islas Marietas Nayarit 2005 1383
Iztaccíhuatl-Popocatépetl México, Puebla, Morelos 1935 39 819 az Iztaccíhuatl és a Popocatépetl vulkán
Lago de Camécuaro Michoacán 1941 10
Lagunas de Chacahua Oaxaca 1937 14 187
Lagunas de Montebello Chiapas 1959 6022
Lagunas de Zempoala Morelos, México 1936 479
Lomas de Padierna Mexikóváros 1938 670
Los Mármoles Hidalgo 1936 23 150
Los Novillos Coahuila 1940 42
Los Remedios México 1938 400
Malinche (Matlalcuéyatl) Tlaxcala, Puebla 1938 45 711
Molino de Flores Nezahualcóyotl México 1937 49
Nevado de Colima Colima 1936 9600
Nevado de Toluca México 1936 46 784
Palenque Chiapas 1981 1772 maja romok
Pico de Orizaba Veracruz, Puebla 1937 19 750 Mexikó legmagasabb csúcsa, a Citlaltépetl vagy Pico de Orizaba
Rayon Michoacán 1952 25
Sacromonte México 1939 45
Sierra de Órganos Zacatecas 2000 1125 különleges sziklaalakzatok
Sierra de San Pedro Mártir Alsó-Kalifornia 1947 72 911
Sistema Arrecifal Veracruzano Veracruz 1992 65 516
Tula Hidalgo 1981 100
Tulum Quintana Roo 1981 664 maja romok
Xicoténcatl Tlaxcala 1937 680

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. CONANP adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  2. National System of Natural Protected Areas = Sinap