Iztaccíhuatl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iztaccíhuatl
Ixtaccihuatl Cornshocks.jpg

Magasság 5220-5230 m
Hely  Mexikó, Puebla és México államok határán
Hegység Vulkáni-kereszthegység
Típus Rétegvulkán
Elhelyezkedése
Iztaccíhuatl  (Mexikó)
Iztaccíhuatl
Iztaccíhuatl
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 10′ 45″, ny. h. 98° 38′ 33″Koordináták: é. sz. 19° 10′ 45″, ny. h. 98° 38′ 33″

Az 5220-5230 m magas Iztaccíhuatl egy alvó vulkán, Mexikó vulkánjai közül a harmadik legmagasabb. Puebla állam San Salvador el Verde községének[1] és México állam Tlalmanalco községének[2] határán emelkedik a Popocatépetltől 17 km-rel északra, mellyel együtt alkotják az Iztaccíhuatl-Popocatépetl Nemzeti Parkot.

A hegy megmászása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Iztaccíhuatl első feljegyzett megmászója James de Salis volt, ő 1889-ben ért fel a csúcsra. Legajánlottabb a decembertől áprilisig tartó időszakban próbálkozni, a terep nem igényel rendkívüli felkészülést, viszont a nagy magasság miatt az akklimatizálódáshoz időre van szükség, azonban a mászás így is teljesíthető egyetlen napon belül. A leggyakrabban használt útvonal az úgynevezett Arista del Sol („A Nap Hegygerince”)[3], mely México állam irányából (nyugatról) közelíti meg a csúcsot. Autóval egészen a 3980 m magasságban található La Joya nevű parkolóig fel lehet menni.[4]

A vulkánok legendája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két szomszédos vulkán ősidők óta foglalkoztatja az itt élő népek képzeletét. Ennek köszönhetően több ősi legenda is szárnyra kapott a területet benépesítő aztékok köreiben. Az Iztaccíhuatl neve is ezekre a történetekre emlékeztet: a navatl nyelvben az iztac jelentése fehér, a cihuatl pedig nőt jelent, így a vulkán nevének jelentése: fehér nő, de nevezik alvó nőnek is.

A legelterjedtebb változat szerint a két vulkán egy szerelmespárt testesít meg: Popocatépetl egy bátor harcos, Iztaccíhuatl egy hercegnő volt. Hogy összeházasodhassanak, a harcos megállapodott a hercegnő apjával, hogy sikerrel tér vissza egy messzi, oaxacai háborúból (nem bízott benne, hogy sikerrel jár). Mialatt ő távol volt, az otthon várakozó hercegnő napjai egyre szomorúbban teltek. Egy nap Popocatépetl egyik riválisa azzal a hazugsággal állított be a hercegnőhöz, hogy jegyese a háborúban fogságba esett és feláldozták. Erre a hírre Iztaccíhuatl szíve teljesen összetörött, és a halálba menekült (vagy bánatában meghalt). Amikor szerelmese később győztesen hazatért a harcokból, kérte a királyt, teljesítse ígéretét és adja neki a lányát, de amikor kiderült, hogy mi történt, Popocatépetl felvitte a halott lányt egy hegyre, melynek 10 csúcsát 20 000 rabszolgával építtette fel, ahol az istenek, meghatottan látva a pár szerelmének tisztaságát, átváltoztatták a halott testet egy alvó tűzhányóvá (egyik irányból nézve valóban hasonlít egy fekvő nőre). A férfi esküt tett, hogy egy örökké égő fáklyával fogja őt óvni ezentúl, ezért az istenek őt is vulkánná, de folyton tüzet lövellő, aktív vulkánná változtatták.[5][6] Néha azt is hozzáteszik, hogy a hazug hírt elmondó, és ezáltal a nő halálát okozó ember is meghalt bűnbánatában, ő is heggyé változott: belőle keletkezett a Citlaltépetl (más néven Orizaba).[7]

Egy másik történet azt meséli, hogy a helyiek úgy döntöttek, hogy a bőséges termés érdekében feláldoznak egy szép nőt az isteneknek: a választás Iztaccíhuatlra esett. Hogy ezt megakadályozza, szerelmese, Popocatépetl úgy döntött, megszöknek kedvesével, azonban az őrök észrevették őket és nyilakkal lődöztek utánuk. Popocatépetlnek sikerült sértetlenül megmenekülnie, azonban a lányt megölte az egyik nyílvessző. A férfi elvitte a halott testet, és megfogadta, hogy örökké őrizni fogja őt.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI – San Salvador el Verde község földrajzi adatai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  2. INEGI – Tlalmanalco földrajzi adatai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  3. A hegy a peakware.com-on (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  4. Az Arista del Sol a summitpost.org-on (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  5. A legenda a mexplora.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  6. A legenda a radioredam.mx-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  7. A legenda az inside-mexico.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  8. A legenda az anudis.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 13.)