Cumbres de Monterrey Nemzeti Park
| Cumbres de Monterrey Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| A Cerro de la Silla, a park leghíresebb része | |
| Ország |  Mexikó |
| Elhelyezkedése | Új-León állam |
| Legközelebbi város | Monterrey |
| Terület | 1774 km² |
| Alapítás ideje | 1939. november 24. |
| Elhelyezkedése | |
 Cumbres de Monterrey Nemzeti Park
Pozíció Mexikó térképén
| |
 é. sz. 25° 26′ 30″, ny. h. 100° 18′ 18″Koordináták: é. sz. 25° 26′ 30″, ny. h. 100° 18′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cumbres de Monterrey Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Cumbres de Monterrey Nemzeti Park (spanyolul Parque Nacional Cumbres de Monterrey, jelentése: Monterreyi Csúcsok Nemzeti Park) Mexikó egyik nemzeti parkja, a Keleti-Sierra Madre hegységben. Területén az egészen 2260 m magasra felnyúló hegyek mellett változatos karsztképződményeket, szakadékokat és vízeséseket találhatunk. A park területe Új-León állam 8 községére: Allende, García, Montemorelos, Monterrey, Rayones, San Pedro Garza García, Santa Catarina és Santiago községekre terjed ki.[1] Természetvédelmi jelentősége mellett gazdasági szempontól sem elhanyagolható ez a terület, ugyanis innen származik a monterreyi agglomerációban felhasznált víz 70%-a. A park területén mintegy 1550-en élnek, többnyire mezőgazdasággal, kisebb részben szolgáltatásokkal és iparral foglalkoznak.[2]
Története[szerkesztés]
A területen a spanyol hódítás előtt is éltek őslakók: ezt több sziklafestmény és kőbe rótt alkotás bizonyítja. Az itt élő csicsimékek és egyéb törzsek összefogtak egymással a spanyolok ellen, de hiába: a 16. század során ezt a vidéket is leigázták az európaiak. Az első település a század végén létrejövő Monterrey volt.[3]
Magát a nemzeti parkot először 1939. november 24-én hozták létre, ekkor területe a mainál jóval nagyobb volt, határait azonban egy 2000. november 17-én kelt rendelettel módosították, így érte el mai területét.[4]
Látnivalók, turizmus[szerkesztés]
A park legismertebb része a Monterrey város egyik jelképének is számító Cerro de la Silla hegycsoport, de sokan látogatják még a Cañón de la Huasteca kanyon 300 méter magas sziklaképződményeit, a Lófarok- és Chipitín-vízeséseket (ez utóbbi a Matacanes-kanyonban található), valamint az itt található cseppkőbarlangokat is, melyek közül kiemelkedik a Grutas de García (García község területén). Emellett különleges még a Pozo del Gavilán, ami a Mexikó északi részén igen ritka cenoték egyike, és a föld alatt összeköttetésben áll a Labradores-tóval is. Számos hegyet keresnek fel a sziklamászók és kötélugrók is.
A nemzeti parkon belül terül el az 1625 hektáros Chipinque ökopark is, ahol 800 és 2200 méter közötti hegyek találhatóak. Gyalogos és kerékpáros túraútvonalakkal, kilátó- és madármegfigyelő-helyekkel, egy interaktív múzeummal és snack-bárral várja a látogatókat.[5]
Éghajlat[szerkesztés]
A parkban több mérőállomás gyűjti a meteorológiai adatokat, a különböző helyeken nagyon változatos értékek figyelhetők meg. A García községbeli Rinconada állomáson például az éves mért csapadékmennyiség 217 mm, míg a Santiago községben található El Cercado 1021 mm-t mér. A hőmérséklet átlagos értéke általában 20-21 °C között ingadozik, de a Santiago-beli Laguna de Sánchezben mindössze 14,2 °C.[6]
Élővilág[szerkesztés]
A nemzeti parkban összesen 1368 fajt figyeltek meg, melyből 73 ritka, fenyegetett, esetenként a kipusztulás szélén áll.[4]
A hegyeket leginkább tűlevelű erdők borítják, ennek legjellemzőbb fajai a mexikói diófenyő, az arizonai fenyő, a durangói erdeifenyő és a közönséges álselyemfenyő. Emellett előfordul még a Yucca carnerosana nevű pálmaliliom, az Arbutus xalapensis (szamócafa), az arizona ciprus, többféle boróka (Juniperus monosperma és Juniperus flaccida) és tölgyfajok is.[1]
Az állatvilág jellegzetes képviselői a barnafejű ararapapagáj, a jaguarundi, a feketemedve,[1] gyakoribb a prérifarkas, a puma, a borz, a mosómedve, a fehérfarkú szarvas, a tlacuache, az övesállatok, a vaddisznó, a szürke róka, különböző nyulak, mókusok, a gyűjtő küllő, a karolinai réce, a kardinálispinty, a prérisólyom, a vándorsólyom és az aranycsíz.[4]
Fenyegetettség[szerkesztés]
Első számú problémaként a nemzeti parkban a közeli agglomeráció terjeszkedése jelentkezik, a növénytakaró csökkenésével a talaj vízmegtartó-képessége is silányabbá válik. Gyakori gondot okoznak még az erdőtüzek, a rendetlen turisták, az illegálisan lerakott hulladék és a különféle növénybetegségek terjedése.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c CONANP kormányzati oldal (spanyol nyelven). [2012. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ A nemzeti park honlapja (spanyol nyelven). [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ E-Local kormányzati oldal – Új-León története (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 18.)[halott link]
- ↑ a b c A 2000-es rendelet szövege (spanyol nyelven) (PDF). [2012. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ A Chipinque honlapja (spanyol nyelven). [2013. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ Planeta.com – Új-León (spanyol nyelven). [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ A nemzeti park honlapja – problémák (spanyol nyelven). [2013. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
