Vörös kardinálispinty
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cardinalis cardinalis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös kardinálispinty témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös kardinálispinty témájú médiaállományokat és Vörös kardinálispinty témájú kategóriát. |
A vörös kardinálispinty vagy északi kardinálispinty[1] (Cardinalis cardinalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[2][3]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Loxia nembe Loxia cardinalis néven.[4]
Alfajai[szerkesztés]
- Cardinalis cardinalis affinis Nelson, 1899
- Cardinalis cardinalis canicaudus Chapman, 1891
- Cardinalis cardinalis cardinalis (Linnaeus, 1758)
- Cardinalis cardinalis carneus (Lesson, 1842)
- Cardinalis cardinalis clintoni (Banks, 1963)
- Cardinalis cardinalis coccineus Ridgway, 1873
- Cardinalis cardinalis flammiger J. L. Peters, 1913
- Cardinalis cardinalis floridanus Ridgway, 1896
- Cardinalis cardinalis igneus S. F. Baird, 1860
- Cardinalis cardinalis littoralis Nelson, 1897
- Cardinalis cardinalis magnirostris Bangs, 1903
- Cardinalis cardinalis mariae Nelson, 1898
- Cardinalis cardinalis phillipsi Parkes, 1997
- Cardinalis cardinalis saturatus Ridgway, 1885
- Cardinalis cardinalis seftoni (Huey, 1940)
- Cardinalis cardinalis sinaloensis Nelson, 1899
- Cardinalis cardinalis superbus Ridgway, 1885
- Cardinalis cardinalis townsendi (Van Rossem, 1932)
- Cardinalis cardinalis yucatanicus Ridgway, 1887
Előfordulása[szerkesztés]
Észak-Amerikában a Sziklás-hegységtől keletre költ, elterjedési területe Kanada déli részétől délre egészen Floridáig és Mexikóig húzódik. Mivel kedvelt madár betelepítették a Hawaii szigetekre és a Bermudára is.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők,szubtrópusi vagy trópusi éghajlati övezetben lévő síkvidéki esőerdők, cserjések, lápok, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint másodlagos erdők és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-31 centiméter, testtömege 42-48 gramm.[6] A hím tiszta vörös, fekete pofával, hegyes bóbitával és erős vörös csőrrel. A tojó kevésbé feltűnő. Tollazata barna, vörös bóbitával és csőrrel.
 |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Magokkal, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. A faágakon és a földön egyaránt keresi a táplálékot. A fészkelési időn kívül a pintyek kisebb rajokba verődnek és nagy területeken kóborolnak.
Dallamos énekét szinte egész évben hallatja. A hím hangja hangos fütty. A tojó is énekel, de lágyabb hangon és ritkábban.
Szaporodása[szerkesztés]
Elterjedési területének északi részén csak egy fészekaljat nevel tavasszal, de a déli területeken a fészkelés az év bármely részében előfordulhat, és a költőpár akár négy fészekaljat is felnevelhet egy évben. A fészket javarészt a tojó építi. A fészek apró szárakból és mohából készül és szőrökkel vagy finom rostokkal bélelt. A fészekalja 1-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik a tojó. A fiókák már 9 naposan gyakran elhagyják a fészket, de a szülőmadarak még három hétig etetik őket.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fesztáv (Wingspan)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
