Benito Juárez Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benito Juárez Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Oaxaqa (41).jpg
Ország  Mexikó
Elhelyezkedése Oaxaca állam, Valles Centrales régió, Centro és Etla körzetek
Legközelebbi város Oaxaca de Juárez
Terület 27,37 km²
Alapítás ideje 1937. december 30.[1]
Elhelyezkedése
Benito Juárez Nemzeti Park  (Mexikó)
Benito Juárez Nemzeti Park
Benito Juárez Nemzeti Park
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 17° 08′ 59″, ny. h. 96° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 17° 08′ 59″, ny. h. 96° 41′ 58″

A Benito Juárez Nemzeti Park Mexikó Oaxaca államának központi részén terül el, a fővárostól, Oaxaca de Juáreztől északra emelkedő Sierra de San Felipe hegyvidéken.[2] Területe négy községre terjed ki: Oaxaca de Juárez, San Agustín Etla, San Andrés Huayápam és San Pablo Etla.[3] Nevét Oaxaca híres szülöttéről, Benito Juárezről, Mexikó egykori elnökéről kapta.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 27,37 km²-es nemzeti park teljes területe erdős hegyvidék, lakott területekre egyáltalán nem terjed ki. A hegyek lábánál fekvő főváros kb. 1550 méterrel fekszik a tengerszint felett, de a park hegyei között 3100 m fölé nyúlóakat is találhatunk. A hőmérsékleti átlagok 18 °C és 30 °C között változnak, a csapadék éves mennyisége kb. 700 mm. Számos patak mellett fő folyói a Huayápam és a San Felipe, melyekben bár kevés víz folyik, de kiszáradni nem szoktak.[4]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet többnyire fenyvesek és magyaltölgyerdők borítják, jellemző fenyőfajai a Pinus devoniana, a Pinus oocarpa, a Pinus teocote és a Montezuma-fenyő, összesen 568 növényfajt figyeltek meg. Az itt élő állatfajok száma sem alacsony: 18-féle kétéltű-, 39 hüllő- és 231 madárfaj fordul elő a területen (utóbbiak közül kiemelendők a gezerigófélék), emellett 62 emlősfajt is leírtak, köztük repülő mókusokat, a pumát, az oncillát és a fehérfarkú szarvast.[2][4]

Fenyegetettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyváros közelsége miatt igen gyakori az illegális favágás, sőt, erdőirtás, az engedély nélküli vadászat és legeltetés, emellett időnként tűzvészek is pusztítanak a területen. A San Felipe folyó vizének egy részét pedig csővezetéken Oaxaca de Juárez vízellátásának érdekében elvezetik (már évszázadokkal ezelőtt építettek egy vízvezetéket, ma modern csőrendszert használnak[5]). A fakitermelés eredményeként az eredeti élővilág megváltozott, a mezőgazdasági területek terjedésével pedig többhelyütt a talaj is pusztulásnak indult. Főként San Andrés Huayápam környékén pedig a fagyöngy egyre gyorsabb terjedése veszélyezteti az erdőket.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A park alapító okirata (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  2. ^ a b Oaxacai információs oldal (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  3. CONANP-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  4. ^ a b c Instituto Nacional de Ecología – Benito Juárez Nemzeti Park (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  5. Oaxaca turisztikai oldala (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 12.)