Mazatlán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mazatlán
Mazatlan El Faro 2.jpg
A város világítótornya
Mazatlán címere
Mazatlán címere
Becenév: La perla del Pacífico
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Sinaloa
Község Mazatlán
Alapítás éve 1531
Községi elnök Alejandro Higuera Osuna
Irányítószám 82000–
Körzethívószám 669
Népesség
Teljes népesség 381 583 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0–40 m
Időzóna MST (UTC-7)
MDT (UTC-6)
Elhelyezkedése
Mazatlán  (Mexikó)
Mazatlán
Mazatlán
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 23° 14′ 08″, ny. h. 106° 25′ 25″Koordináták: é. sz. 23° 14′ 08″, ny. h. 106° 25′ 25″
Mazatlán  (Sinaloa)
Mazatlán
Mazatlán
Pozíció Sinaloa térképén
Mazatlán honlapja

Mazatlán nagyváros Mexikó Sinaloa államában, a Csendes-óceán partján. Az ország egyik fontos kikötője és turisztikai célpontja. Lakossága 2010-ben meghaladta a 380 000 főt.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Sinaloa állam déli részén fekszik a Csendes-óceán partján. A terület a parttól kezdve fokozatosan emelkedik északkelet felé, a város közvetlen szomszédságában már több száz méter magas hegyek találhatók, néhány tíz kilométerre pedig a Nyugati-Sierra Madre hegyláncai a 2500 m-es magasságot is elérik. A tengerparton magas sziklák is emelkednek és néhány kisebb sziget is kíséri a partot. Az éghajlat forró és viszonylag csapadékos (főleg a nyár végi és őszi hónapokban).[3]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mazatlán fontos közlekedési csomópont. Áthalad rajta a 15-ös főút, mely az északi határon elhelyezkedő Heroica Nogalest köti össze Mexikóvárossal, valamint innen indul ki az országot átszelő, Victoria de Durangót, Torreónt, Saltillót és Monterreyt is érintő 40-es főút.[4]

Ugyancsak érinti a várost a Ferromex kezelésében levő, a Csendes-óceán partvidékén végighaladó vasútvonal is.[5] Mazatlán nemzetközi repülőtere a General Rafael Buelna nemzetközi repülőtér, mely a várostól körülbelül 10 km távolságra helyezkedik el délkeleti irányban.[6]

Kikötőjéből rendszeres hajójáratok indulnak Déli-Alsó-Kalifornia állam fővárosába, La Pazba is.[7]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]

Év Lakosság
1990 262 705
1995 302 808
2000 327 989
2005 352 471
2010 381 583

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve a navatl nyelvű mazatl („szarvas”) és tlán („bővelkedés”) szavakból származik, így jelentése „szarvasokban bővelkedő hely”. A területet a spanyolok megérkezése előtt vadászó-halászó-gyűjtögető életmódot folytató indián törzsek lakták, akik az előkerült leletek tanúbizonysága szerint a fazekasságnak ugyan mesterei voltak, de maradandó építményeket nem hoztak létre.

Az első spanyol, aki a vidéken járt, Nuño de Guzmán volt, aki Culiacán megalapítása után 1531. május 14-én 25 embert küldött a mai Mazatlán helyére, hogy a területet benépesítsék, így jött létre az akkor Villa Uniónnak nevezett falu. Nagy fejlődés azonban nem tudott megindulni a vízhiány miatt, mert a salétromos talajból kinyert víz még öntözésre sem volt alkalmas, nem hogy ivásra. 1636-ban a település Martín Hernández és családja tulajdonába került.

Bár az időnként ideérkező kalózok és az indián törzsek harciassága hátráltatta a fejlődést, lassacskán kiépült a kis kikötő, ez pedig serkentette az újabb lakók letelepedését. Az épülő házak azonban kezdetlegesek voltak, a települést pedig nem vezette senki (hacsak nem számítjuk településvezetőnek azokat a műveletlen, barbár, többnyire színes bőrű fegyvereseket, akik megtelepedtek itt és a hatalmat gyakorolták). Az 1700-as évek közepén épült az első templom, az összevissza kialakult ösvények közül pedig lassan kiépült a település első főutcája, a mai Belisario Domínguez utca. A kikötő az idők során folyamatosan fejlődött, a 18. század végére már igen jelentőssé vált.

1830-ban, Sinaloa állam megalakításakor Mazatlán villa rangra emelkedett. 1832-ben Mariano Paredes centralista hadseregének élén bevette a várost, ahol a következő évben kolerajárvány pusztított. Csak 1837-ben kezdte meg működését az első városi önkormányzat, 1842-ben pedig megjelent az első helyi sajtótermék, az El Demócrata, valamint az állam hivatalos újságja, a La Gaceta del Estado de Sinaloa. A mexikói–amerikai háború során 1847. február 17-én az USA hajói blokád alá vonták Mazatlán kikötőjét, melyet 1848 februárjában hagytak el. 1854-ben jelent meg az El Clamor Público első száma, 1856-ban pedig új templomot kezdtek építeni (1937-ben székesegyházzá szentelték). 1858 januárjában, a reformháború során a helyi katonai erők a Tacubaya-terv mellé álltak, 1859-től 1873-ig pedig Mazatlán volt Sinaloa állam fővárosa (a kongresszus 1872-ben költözött ide).

A francia megszállók 1864 márciusában próbálkoztak először kikötni Mazatlánban, de a helyiek ezt a támadást visszaverték. November 12-én azonban a D'Assa hajó parancsnoka, L. Kergrist blokád alá vonta a kikötőt és másnap hajnalban bombázni kezdte a védtelen lakosságot, így a helyiek kénytelenek voltak átadni a várost a franciáknak, de egy év múlva a köztársasági seregek visszafoglalták azt.

A kikötő utolsó idegen megszállására 1871-ben került sor, amikor is egy angol kereskedelmi cég Mexikó elleni panaszának hatására angol hadiflotta érkezett Mazatlánba. 1873-ben megalapították a Liceo Rosales iskolát, mely később Culiacánba költözött, majd később kialakult belőle a Sinaloai Egyetem. 1874-ben meteorológiai megfigyelőállomás létesült a Cerro del Vigía nevű hegyen, két évvel később pedig megkezdte működését az állam első távíróvonala Mazatlán és Rosario között. 1889-ben nyílt meg a Mexikó Nemzeti Bank városi fiókja.

A forradalom során 1911-ben a kikötő a maderisták kezére került, majd 1913. november 14-én megkezdődött a forradalmi erők blokádja, ami 1914. augusztus 9-ig tartott. Ugyanebben az évben légitámadás érte a várost, a líbiai Tripoli után a világon másodikként: a carranzisták egy gépe a Cerro de la Nevería nevű, stratégiailag fontos csúcsot akarta támadni, bombája azonban a városra hullott két embert megölve és többet megsebesítve.

1959-ben a sinaloai püspökség kettéválásával megalakult az önálló Mazatláni Püspökség.[8]

Turizmus, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város egyik fő bevételforrása a turizmus, a legfontosabb vonzerő a tengerpart, de megtekinthető néhány történelmi építészeti emlék is: a 19. századi székesegyház, a még régebbi Szent József-templom, a tengerészház, a tengeri vám épülete, a világítótorony, a Pino Suárez-piac, a Március 31-erőd, az Angela Peralta színház, a boltívsoros Canobio-ház, az Edificio Juárez ls a Machado tér.

Mazatlán legismertebb rendezvénye az 1898 óta évente megtartott karnevál, de híres még a tengerészek napja is.[8]

A település kedvelt sportja a baseball, a helyi csapat, a Venados de Mazatlán (Mazatláni Szarvasok) a bajnokság csendes-óceáni csoportjában szerepel.[9]

A Las Olas Altas-part látképe

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  3. INEGI – Mazatlán község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  4. DGST adatbázis – Sinaloa útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  5. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 18.)
  6. A repülőtér az aeropuertos.net-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  7. A Baja Ferries honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  8. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Mazatlán község
  9. A Venados honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 28.)