Kék agávé
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kék agávé témájú médiaállományokat. |
A kék agávé (Agave tequilana) az agávéformák közé tartozó agávék egy fajtája. A mexikói Jalisco állam fontos mezőgazdasági terménye, ugyanis a több földrészen is népszerű tequila alapanyaga. A növény tövének magas cukortartalma miatt különösen alkalmas alkoholos italok készítésére.
A kék agávé Jaliscóban őshonos, de elterjedt még Sonora, Sinaloa, Michoacán és Oaxaca államokban is. A homokos talajt és az 1500 méternél magasabban fekvő termőhelyeket kedveli. Pozsgás növény, levelei húsosak és hegyesek, magassága pedig a két métert is elérheti. Nagyjából ötéves korában szárat növeszt (spanyolul quiote), mely további öt métert is nőhet, és végül sárgán virágzik. A tövéért termesztett növényeknél ezt a szárat lemetszik, hogy a növény töve jobban fejlődjön.[1]
A virágokat egy őshonos denevérfaj a Leptonycteris nivalis termékenyíti meg. A növény többezer magot hoz, majd elpusztul. A szárakat általában már egy év után eltávolítják, majd ezekről szaporítanak újabb növényeket a learatottak helyére; e gyakorlat miatt a termesztett kék agávék génállománya kevés eltérést mutat.
Dísznövényként ritkán termesztik, de egy Bostoni üvegházban egy 50 éves, 10 méteres példány is élt, és 2006-ban virágzott.[2][3]
Tartalomjegyzék |
A tequila készítése [szerkesztés]
A tequilát a növény hatalmas ananászra emlékeztető tövéből (spanyolul piña) készítik, mely általában 36–91 kg.[1] A piñát megtisztítják, megsütik, majd a belőle kinyert cukros levet megerjesztik. Az agávé leve kiegészíthető más terményekkel is, amíg a cefre cukortartalma legalább 51%-ban agávéból származik. Erjedés után lepárolják.
Betegségei [szerkesztés]
Az agávétermelés az 1980-as években ipari méreteket öltött, így különböző járványok terjedtek el, melyeket TMA (tristeza y muerte de agave, „az agávé bánata és halála”), gyűjtőnéven emlegetnek. Az 1990-es években különböző betegségek terjedtek el, főleg Fusarium gombák és Erwinia baktériumok, hatásukat pedig súlyosbítja az agávépopuláción belülü genetikai sokszínűség hiánya.[4] Gondot okoz még egy ormányosbogár-féle, a Scyphophorus acupunctatus,[5] és a Thielaviopsis paradoxa nevű gomba.[6]
Egy 2004-es tanulmány szerint más kórokozók (Erwinia carotovora, Enterobacter agglomerans, Pseudomonas mendocina és Serratia) is okolhatók növények rothadásáért.[7]
Jövője bioüzemanyag-forrásként [szerkesztés]
A kék agávé bioüzemanyag előállítására alkalmas növény. Cukortartalma kellően magas, ráadásul száraz területeken is megél öntözés nélkül, így termesztése nem terheli az amúgy is szűkös vízkészletünket.[8] Mivel mezőgazdasági szempontból egyébként értéktelen területeken is termeszthető, a kukorica bioüzemanyagként való felhasználásának – egyes szakértők által vélelmezett – hatásával ellentétben az agávé ilyen célú termesztése nem drágítja az élelmiszereket.
Források [szerkesztés]
- ^ a b Ian Chadwick: In Search of the Blue Agave: Harvesting Agave for Tequila. Ianchadwick.com, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Johnson, Carolyn Y.. „What's really up on Beacon Hill: 50-year-old plant starts its blooming finale”, The Boston Globe, 2006. július 11. (Hozzáférés ideje: 2012. január 16.)
- ↑ „See the 50-year-old agave blooming video from YouTube”
- ↑ Dalton, Rex (2005. december 22.). „Alcohol and science: Saving the agave”. Nature 438 (7071), 1070–1071. o. DOI:10.1038/4381070a. ISSN 0028-0836. PMID 16371973. Hozzáférés ideje: 2010. április 7.
- ↑ Altuzar, A., E. A. Malo, H. Gonzalez-Hernandez, J. C. Rojas (2007.). „Electrophysiological and behavioural responses of Scyphophorus acupunctatus (Col., Curculionidae) to Agave tequilana volatiles”. Journal of Applied Entomology 131 (2), 121–127. o. DOI:10.1111/j.1439-0418.2006.01135.x. Hozzáférés ideje: 2010. április 7.
- ↑ Martinez-Ramirez, J.; P. Posos-Ponce, J. Robles-Gomez, K. Beas-Ruvalcaba, L. Fucikovsky-Zak. „Base leaf spot and a black rot of agave caused by Thielaviopsis paradoxa” 2006 American Phytopathological Society Annual Meeting. Phytopathology 96: S74. doi:10.1094/PHYTO.2006.96.6.S1.
- ↑ Jimenez-Hidalgo, I., Virgen, G., Martinez, D., Vandemark, G.J., Alejo, J., Olalde, V. (2004. March). „Identification and characterization of soft rot bacteria of agave tequilana weber var.azul”. European Journal of Plant Pathology 110, 317–331. o. DOI:10.1023/B:EJPP.0000019791.81935.6d.
- ↑ A Tequila-növényből mindent verő bioüzemanyag lehet. mernokbazis.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Agave tequilana című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
