Mexikói axolotl

Mexikói axolotl
Albínó axolotl
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Farkos kétéltűek (Caudata) Alrend: Salamandroidea Család: Harántfogúgőte-félék (Ambystomatidae) Nem: Ambystoma Faj: A. mexicanum
Tudományos név
Ambystoma mexicanum (Shaw & Nodder, 1798)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Mexikói axolotl témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói axolotl témájú médiaállományokat.

A mexikói axolotl a kétéltűek (Amphibia) osztályába azon belül a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe és a harántfogúgőte-félék (Ambystomatidae) családjába tartozó faj.

Elnevezése

Az axolotl elnevezés a nahuatl (azték) nyelvből származik, az egyik legelfogadottabb értelmezés szerint Xolotlhoz, a halál és egyben az újjászületés kutya alakú istenéhez köti őket. Az azték mitológia szerint az első embercsoportokat az istenek megölték, és egy Xolotl által hozott emberi csontból teremtették újra az embereket. Jelentése vízi kutya (atl=víz, xolotl=kutya).

Megjelenése

Az axolotl a természetben általában vad színű (szürke, fekete pöttyökkel), a kereskedelemben viszont rengeteg színben (albínó, arany, fekete stb.) kapható. Az állat ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit (neoténia). Ha viszont a tó, amelyben az axolotl él, kiszárad, az állat elveszti kopoltyúit, és átáll a tüdővel való légzésre. A kifejlett állatok hossza akár a 30 cm-t is elérheti, s akár 25 évig is élhetnek.

Elterjedése

Lelőhelyén (Xochimilco csatornái, Mexikóvárostól délre) veszélyeztetett fajok.

Tartás

Az axolotlok tartása nem igényel különösebb odafigyelést, viszont viszonylag nagy akváriumban érdemes őket tartani. Ha nem elég nagy az akvárium (min 40-50 liter) főleg a kisebb példányok depressziósak lehetnek, majd elpusztulnak. (pl. egy 100x40x40-es medencében). Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a víz tisztaságára, érdemes szűrőt használni, és a féléves vízcsere mellett gondoskodnunk kell a heti részleges vízcseréről, illetve az ételmaradék és az ürülék lehetőleg azonnali eltávolításáról. PH 6,5-től 8,5-ig is tartható az állat, a csapvíz némi állás után használható. Az ideális vízhőmérséklet 18-20 °C. Ügyeljünk rá, hogy ez alá ne nagyon csökkenjen a víz hőmérséklete, mert az állatok kedvetlenné és étvágytalanná válhatnak, ami pusztulásukhoz vezet.

Mivel az állatok szeretik a talajt túrni, ezért érdemes erős gyökérzettel rendelkező növényeket ültetni, melyek kevés napfénnyel is beérik, búvóhelyeket kialakítani. Az akvárium berendezése fákból és kövekből állhat. Az állatokat lehetőleg ne hálóval, hanem kézzel emeljük ki az akváriumból, ha szükséges. Tartására legalkalmasabb a vízinövényekkel beültetett, minimum 40-50 literes akvárium. Mivel az axolotl kerüli a fényt, nem szükséges az akváriumát megvilágítani, vagy csak nagyon gyenge fénnyel. Fontos, hogy szűrjük a vizet, és érdemes havonta egy alkalommal teljes vízcserét végezni.

Etetés

Földigilisztával, tubifexszel, kisebb (akár fagyasztott) halakkal, de akár marhaszívvel és májjal, csirkehússal is táplálhatjuk őket 2–3 naponta. Axolotjaink jó eséllyel csak a mozgó dolgokra fognak reagálni, ezért figyeljünk oda a maradék rendszeres eltávolítására. Ha véletlenül bekapja az állat az ujjunkat, ne ijedjünk meg, óvatosan várjuk meg, míg „belátja tévedését”, igyekezzünk nem megsérteni az állatokat körmünkkel.

Betegségek

Mindenképpen igyekezzünk változatos étrendet kialakítani kedvenceink számára, mivel az elégtelen, túl zsíros, olajos táplálás problémákat okozhat. A farok, végtag és kopoltyúsérüléseket szenvedett állatokat (melyeket gyakran etetés közben szereznek társaiktól) tegyük külön a többi állattól, nagyon hideg vizes akváriumba. A csökkentett hőmérséklet egyébként is lelassítja a fertőzések terjedését. Nagyon óvatosan használhatunk még napi 1-2-szeri alkalommal 10 percig sófürdőt is (2-3 kanál konyhasó literenként), ez a bakteriális és gombás fertőzéseknél is segíthet. Mindig nagyon ügyeljünk a víz tisztaságára!! Igyekezzünk nem kitenni felesleges stressznek állatainkat (túl erős vízmozgás,túl meleg víz, hálózás).

Szaporításuk

Párzási időszakuk november és június között van. A hím jellegzetes feromonokat bocsát ki, majd lerakja az aljzatra spermazacskóját, amit a nőstény kloákájával felszippant. Nem sokkal ezután a nőstény 350–700 petét rak le a vízinövényekre, melyek 10–12 nap alatt kikelnek. A lárvákon 20-25 napos korukban megjelennek a mellső végtagok, majd 30–36 napos korukban a hátsó lábak is.

Ideális hőmérséklet az axolotl számára a 18–20 °C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárvaállapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
• Tényleg minden, amit tudnunk kell az axolotlokról, angolul
• Axolotl a wikipédián, angolul
• A mexikói axolotl tartása és tenyésztése, írta: Pasaréti Gyula, akvariummagazin.hu
• Axolotl képek
• Magyar axolotl fórum