León (Mexikó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
León de los Aldama
Leon gto111.jpg
León de los Aldama címere
León de los Aldama címere
León de los Aldama zászlaja
León de los Aldama zászlaja
Becenév: Capital Mundial de la Piel y del Calzado
Mottó: El Trabajo Todo lo Vence
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Guanajuato
Község León
Alapítás éve 1576
Községi elnök Bárbara Botello
Irányítószám 37000
Körzethívószám 477
Népesség
Teljes népesség 1 238 962 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1780–1840 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
León de los Aldama  (Mexikó)
León de los Aldama
León de los Aldama
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 21° 07′ 18″, ny. h. 101° 40′ 57″Koordináták: é. sz. 21° 07′ 18″, ny. h. 101° 40′ 57″
León de los Aldama  (Guanajuato)
León de los Aldama
León de los Aldama
Pozíció Guanajuato térképén
León de los Aldama honlapja

León (teljes nevén León de los Aldama) nagyváros Mexikó Guanajuato államának nyugati részén, az állam legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta az 1,2 millió főt.[2] Gazdasága ma már igen változatos, de régebben lakóinak jelentős része a bőriparral foglalkozott, ezért is nevezik a bőr és a cipő világfővárosának (Capital Mundial de la Piel y del Calzado) is.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

León a Mexikói-fennsík és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál fekszik Mexikó középső részén, Guanajuato állam nyugati határának közelében. Maga a város közvetlenül a hegyek lábánál, a síkságon fekszik: tőle északra hegyek emelkednek, délre szintén síkság terül el. León északi utcái azonban már a hegyoldalakra kapaszkodnak fel. A csapadék egyenetlen eloszlása miatt állandó folyók vagy patakok a területen nincsenek, északon azonban felduzzasztották a később városképi jelentőségűvé vált Palote-víztározót.[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata forró és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 30 °C-os hőséget, de az eddigi rekordmeleg csak 38,5 °C volt. A havi átlaghőmérsékletek a januári 15,4 és a májusi 23,5 fok között ingadoznak. Fagyok nagyon ritkán, de a téli hónapokban előfordulhatnak. Az évi kb. 650 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenelten: míg a téli és tavaszi hónapok során szárazság uralkodik, addig a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az esők több mint 80%-a.


León éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 30,0 31,0 34,5 36,0 38,5 37,5 34,5 36,0 32,5 34,0 31,0 36,5 38,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 23,5 25,2 27,8 29,7 31,3 29,3 27,2 27,1 26,9 26,4 25,4 23,6 27,0
Átlaghőmérséklet (°C) 15,4 16,8 19,4 21,5 23,5 22,7 21,1 21,0 20,7 19,3 17,6 15,9 19,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,3 8,3 10,9 13,4 15,6 16,2 15,0 14,9 14,6 12,2 9,9 8,2 12,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) 0,0 1,0 0,0 6,0 8,5 7,0 7,0 8,5 5,0 4,0 2,0 −2,5 −2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 12 5 4 8 25 105 185 151 104 41 8 8 654
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nem tartozik a legfontosabb országos közlekedési csomópontok közé, mindössze egy szövetségi főút halad át rajta, igaz, az Mexikó egyik legjelentősebb útja, a 45-ös, mely az ország belsejét az északi határon fekvő Ciudad Juárez-szel köti össze.[6]

León nemzetközi repülőtere a Silao irányában található Guanajuato nemzetközi repülőtér (más néven Aeropuerto del Bajío), mely mintegy 20 km-re fekszik Leóntól délkeleti irányban.[7]

A helyi tömegközlekedés a városban igen fejlett: a 2011-ben meghirdetett nemzetközi Fenntartható Közlekedés-díj odaítélése során bár a díjat nem nyerte meg, de elismerést kapott.[8] Egész Latin-Amerikában León rendelkezik a harmadik legkiterjedtebb városi kerékpárút-hálózattal is.[9]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]

Év Lakosság
1990 758 279
1995 941 626
2000 1 020 818
2005 1 137 465
2010 1 238 962

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a spanyolok megérkezése előtt teotihuacaniak telepedtek meg itt, az általuk hátrahagyott némely tárgyon tolték hatás is megfigyelhető. Később, 1530. február 2-án Nuño de Guzmán és taraszkó indián kísérői érkeztek meg a területre. A mezőgazdasági telepek létrehozása, ezáltal az állandó népesség letelepedése 1546-ban indult el, ezidőtájt a helyet Nuestra Señorának (Miasszonyunk) nevezték. A spanyol telepeseket azonban állandóan háborgatták a csicsimékek támadásai, ezért a lakók az alkirályság illetékes szerveihez fordultak, kérelmezve, hogy létrehozhassanak egy nagyobb és erősebb védelemmel rendelkező települést. Ennek köszönhetően 1575. december 12-én Martín Enríquez de Almanza alkirály elrendelte, hogy építsenek fel a völgyben egy León nevű várost, melyet, ha lakóinak száma eléri a 100-at, ciudad rangra emel, de ha csak az 50-et, akkor csak a villa rangot adományozza neki. Ennek megfelelően 1576. január 20-án Juan Bautista de Orozco meg is alapította Leónt.

1580-ban a várost alcaldía mayor rangra emelték, ennek köszönhetően az igazgatása alá tartozó területek jelentősen megnövekedtek, ez pedig megadta az alapot a következő évszázadok fejlődésének.

1810. október 4-én megérkezett a városba a Miguel Hidalgo y Costilla által megbízott José Rafael de Iriarte, hogy ezen a vidéken is elindítsa a felkelést, decemberben azonban a királypárti Félix Calleja csapatai álltak bosszút azokon a városlakókon, akik szimpatizáltak a függetlenségi eszmével. 1817-ben még mindig a spanyolhűek birtokában volt a város, ekkor Francisco Javier Mina felkelői kezdték meg az ostromot, de nem jártak sikerrel, 1821-ben pedig Agustín de Iturbide érkezett meg Leónba.

1833-ban egy kolerajárvány érte el a várost, 1888 nyarán pedig áradás pusztított Leónban hatalmas károkat okozva.

A forradalom során 1914. augusztus 1-jén Pascual Orozco csapatai vették be a várost nagy emberveszteség árán. 1915. január 29-én a villista Abel Serratos az állam fővárosát Guanajuatóból Leónba költöztette, de május 10-én Álvaro Obregón ismét Guanajuatót tette fővárossá.

1946. január 2-án ismét véres események helyszíne volt a város: a választásokat törvénytelennek tekintő tüntetők gyülekeztek a községi palota előtt, azonban a hatalom erői sortüzet zúdítottak rájuk. Később a teret a halottakra emlékezve Mártírok terének (Plaza de los Mártires) nevezték el.[10]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Arco de la Calzada, León jelképe

León egyik legismertebb építménye a város jelképének számító Arco de la Calzada nevű diadalív, egy oroszlánszoborral a tetején. A függetlenség emlékére emelt alkotás először 1883-ban készült el fából, majd 1886-ban felépítették a mai kőépítményt.[11]

Főként a városközpontban még számos régi épület megmaradt, közülük kiemelendőek a Teatro Doblado színház, a Catedral Basílica de la Madre de la Luz nevű székesegyház, a Casa de las Monas, a községi palota, a Guadalupei Szűz-szentély, a Nuestra Señora de los Ángeles-templom és a Templo Expiatorio nevű templom. León utcáit és tereit négy nevezetes szökőkút is díszíti: a Fuente de los Patos (Kacsák Szökőkútja), a Fuente Calzada Tepeyac, egy szökőkút a Jardín de Niños Héroes parkban és egy San Francisco de Coecillóban.[10]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Museo de la Ciudad (Városi Múzeum) főként kortárs művészek (köztük több helyi művész) alkotásait mutatja be, a Teatro Manuel Doblado színházban pedig vegyes művészeti kiállítás látható. Emellett a kultúrházban (Casa de la Cultura) is találhatunk egy szépművészeti gyűjteményt.[10]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év januárjában két hagyományos rendezvényt is tartanak a városban: 12-én (1876 óta) tartják a kis indiánok ünnepnapját (festividad de los inditos), amikor a gyerekeket indiánruhákba öltöztetik, 20-án pedig a város alapítására emlékeznek. A Virágvasárnap előtti péntekeken kerül sor az úgynevezett combate de las flores, azaz a virágok harca című rendezvényre, melynek során este 7 órától kezdve a főtéren és a Jardín de los Fundadores parkban zenészcsoportok gyűlnek össze és a közönség által kísért dalokat adnak elő, majd a résztvevők virágokat cserélnek egymással.[10]

A hőlégballon-fesztivál

León egyik leghíresebb rendezvénye a novemberben tartott Nemzetközi Hőlégballon-fesztivál, azaz a Festival Internacional del Globo. Ezt annak emlékére rendezik meg, hogy 1842-ben a környékről származó Don Benito León Acosta y Rubí saját készítésű hőlégballonjával első mexikóiként a levegőbe emelkedett. Az első fesztiválra 2002-ben került sor, ekkor még csak 27 hőlégballon szállt fel, de azóta már minden évben több száz, és a látogatók száma is százezrekre tehető.[12]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nagy múltú és igen népszerű labdarúgócsapata a zöld–fehér Club León, mely 6-szoros mexikói bajnok és 5-szörös kupagyőztes.[13] A csapat otthona az 1967. február 1-én felavatott Estadio León, melyet régebben Estadio Nou Campnak is neveztek. Itt rendezték az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság több mérkőzését is.[14] Nézőterének befogadóképessége: 27 000 néző.[15]

2003 óta egy nemzetközi tenisztornának, a Torneo Internacional AGT nevű keménypályás versenynek is León ad otthont.[16] Ez a torna az ATP Challenger Tour részét képezi.[17]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  3. León Guanajuato - Capital Mundial del Calzado (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  4. INEGI – León község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  6. DGST adatbázis – Guanajuato útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  7. A repülőtér az aeropuertos.net oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  8. Az ITDP honlapja (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  9. León, tercer lugar en ciclovías de América (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  10. ^ a b c d E-Local – INAFED kormányzati oldal – León község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  11. A diadalív León portálján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  12. A fesztivál honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  13. A klub honlapja – eredmények (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  14. A Club León honlapja – a stadion története (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  15. Mexikó stadionjai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  16. Az AGT (Guanajuatói Teniszszövetség) honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  17. Az ATP World Tour honlapja, 2013-as eredmények (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)