Reynosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reynosa
Reynosa city.jpg
Reynosa címere
Reynosa címere
Becenév: La metrópoli industrial de Tamaulipas
Mottó: Trabajar por la patria es forjar nuestro destino.
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Tamaulipas
Község Reynosa
Alapítás éve 1749
Községi elnök José Elías Leal
Irányítószám 88500–
Körzethívószám 899
Népesség
Teljes népesség 589 466 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 30–60 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Reynosa  (Mexikó)
Reynosa
Reynosa
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 26° 05′ 12″, ny. h. 98° 17′ 06″Koordináták: é. sz. 26° 05′ 12″, ny. h. 98° 17′ 06″
Reynosa honlapja

Reynosa nagyváros Mexikó Tamaulipas államának északi részén, az Amerikai Egyesült Államokkal határt képező Río Bravo del Norte folyó partján. A jelentős iparváros lakossága 2010-ben megközelítette az 590 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az USA határán, a Río Bravo del Norte jobb partják fekszik egy közel sík, de délnyugat felé lassan emelkedő területen. A folyóvölgy a tenger szintje felett körülbelül 30 méterrel terül el, a távolabbi városrészek akár 50–60 méter magasan is lehetnek. A városközponttól délkeletre, a növekvő város által ma már körülölelve található egy nagy mesterséges tó, a La Escondida.[3]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata forró és kissé száraz, de nem szélsőségesen. Minden hónapban mértek már legalább 35 °C-os hőséget, a rekord elérte a 44 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 16,2 és a júliusi 29,9 fok között váltakoznak, fagy a téli hónapokban előfordulhat. Az évi átlagosan 453 mm csapadék időbeli eloszlása egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 60%-a.


Reynosa éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 35,0 38,0 44,0 42,0 43,0 42,0 43,0 42,0 40,0 39,0 38,0 36,0 44,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,9 24,5 29,1 31,8 34,3 36,7 36,9 36,6 35,0 31,0 26,7 23,0 30,6
Átlaghőmérséklet (°C) 16,2 18,4 21,9 24,8 27,6 29,5 29,9 29,8 28,1 24,6 20,6 17,3 24,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 10,6 12,3 14,8 17,7 21,0 22,2 22,8 23,0 21,2 18,3 14,5 11,6 17,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −2,0 −4,0 2,0 7,5 10,0 12,0 17,0 14,0 13,0 8,0 0,0 −7,0 −7,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 15 13 7 25 73 100 24 67 73 27 12 17 453
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen áthalad az ország egyik legjelentősebb útja, a nagyjából az északi határ mentén végigfutó 2-es főút, valamint innen indul egy másik fontos út, a 40-es is, ami Monterreyen, Saltillón és Torreónon keresztül a Csendes-óceán partján fekvő Mazatlánnal köti össze.[5] A Río Bravo del Norte folyón átívelő híd nemzetközi határátkelő a Texas állambeli Hidalgo városába.

A város nemzetközi repülőtere a General Lucio Blanco nemzetközi repülőtér, amely a település délkeleti részén helyezkedik el.[6]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége a közelmúltban rendkívül gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 265 663
1995 320 458
2000 403 718
2005 507 998
2010 589 466

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1686-ban, amikor a mai Reynosa helyén még nyoma sem volt településnek, itt táborozott le az Új-Leóni Királyság kormányzója, Agustín de Echeverz y Zuvízar (Subiza) által szervezett és Alonso kapitány vezette expedíció.

1748-ban Querétaróból José de Escandón vezetésével útnak indult 1500 telepes és 755 katona, hogy benépesítsék ezt a vidéket is és 14 települést alapítsanak. 1749. március 14-én Escandón megbízásából Carlos Cantú megalapította a Villa de Nuestra Señora de Guadalupe de Reynosa nevű települést, melynek ettől kezdve első számú politikai és katonai vezetője is lett. A betelepülők (50 család, összesen 279 fő) nem a Querétaróból érkezőkből, hanem Új-León lakóiból kerültek ki, főként monterreyiekből, cadereytaiakból, cerralvóiakból és El Pilón-iakból. A Reynosa név az éppen akkor uralkodó Juan Francisco de Güemes alkirály szülővárosának, a spanyolországi (kantábriai) Reinosának a nevéből származik.

1750-ben nagy áradás pusztított a településen, ezért elkezdtek azon gondolkodni, hogy kicsit odébb telepítik újra. 1757 áprilisában Escandón reynosai látogatása során leváltotta Cantút és helyére Pedro de Estradát nevezte ki, aki így a település második polgármestere lett. Július elején az alkirály népszámlálást tarttatott, ekkor 280 főt számoltak össze Reynosában. 1763 március 29-én végre engedélyt kaptak a település átköltöztetésére egy biztonságosabb, Santa María de las Lajasnak nevezett helyre, azonban mégsem költöztek át, mert egy három év múlva készült jeletés szerint ekkor már úgy vélték, megszűnt az árvízveszély a környéken. 1800-ban viszont ismét akkora áradás keletkezett, hogy a település csaknem megsemmisült. A lakók kenukkal és tutajokkal menekültek el, és az El Morrilló-i dombok között húzták meg magukat. Ezért 1801. október 22-én Félix Berenguer de Marquina alkirály kérvényezte a város átköltöztetését egy 8 km-rel keletebbre fekvő, San Antonio nevű területre. Az ekkor 1631 lakosú település költözése 1802-ben történt meg, a földek nagy részét José Francisco Ballí adományozta a városnak, a földbirtokosoknak és az egyháznak.

A Nuestra Señora de Guadalupe-templom építése 1810-ben kezdődött meg és 1815-ig tartott, igaz, ekkor tornyot még nem kapott. Bár a függetlenségi háború híre 1811-ben eljutott a környékre, jelentős hadi események nem történtek Reynosában. 1846-ban amerikai csapatok szállták meg a várost, majd a forradalom idején 1913. május 10-én Lucio Blanco konstitucionalista csapatai.[7]

Reynosa 1926. november 24-én nyerte el a ciudad rangot, lakossága és ipari teljesítménye azóta is folyamatosan növekszik. A gazdaság kiemelkedő ágazata az olajipar.[8]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reynosa turizmusa nem jelentős. Régi műemléke nem sok van, legjelentősebb a 19. század elején épült Nuestra Señora de Guadalupe-templom. A városban múzeumok sincsenek, csak egy kulturális központ. Legfontosabb emlékművei Miguel Hidalgót, José María Morelost és Benito Juárezt ábrázolják. Jelentősebb rendezvényei az augusztusi aratási fesztivál és a december 5. és 12. között tartó Guadalupei Szűzanya-ünnep, melynek leglátványosabb elemei között vannak a színes, díszes ruhákban megjelenő táncssoportok előadásai.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  3. INEGI – Reynosa község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  5. DGST–SCT adatbázis, Tamaulipas útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  6. A repülőtér az oma.aero oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  7. Tamaulipas történetének májusi jelentős eseményei (spanyol nyelven). tamaulipas.gob.mx. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  8. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Reynosa község. (Hozzáférés: 2014. május 16.)