Kilencöves tatu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Dasypus novemcinctus |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kilencöves tatu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kilencöves tatu témájú médiaállományokat. |
A kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) az emlősök (Mammalia) osztályába a vendégízületesek (Xenarthra) rendjébe és a övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj. Ebből a családból ez a legelterjedtebb és legismertebb faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Amerikában honos, de elterjedése Argentínától egészen az Egyesült Államok déli részéig tart. Családjából ez az egyetlen faj, amely az idők folyamán sikerrel meghódította Észak-Amerikát. Az első állatokat a 19. században találták Texas területén, az 1920-as években jelent meg Floridában. Elterjedési területébe mára beletartozik az Egyesült Államok teljes délkeleti része, északon elérte Colorado, Missouri és Dél-Carolina államokat is. Ezenkívül ez az egyetlen faj a családból, amely megtalálható a karibi térségben is, Grenadán, Trinidad és Tobago szigetein. Ide feltehetően betelepítették.
Leginkább a félsivatagos, száraz klímájú, füves pusztákat kedveli, búvóhelyét néha a föld felszíne alatt alakítja ki. Vackát telegyömöszöli avarral és füvekkel, így biztosítva némi komfortot. Itt vészeli át a szélsőséges sivatagi éghajlat forró nappalait és fagyos éjszakáit.
[szerkesztés] Megjelenése
Mint minden övesállatot, a kilencöves tatut is a testén található páncélozottságáról lehet felismerni. A pácél itt is, mint minden övesállatnál három részre van felosztva: egy páncélrész a fejen és a vállakon, egy a farrészen és egy összekötő, páncélövekből álló rész a kettő között. Neve ellenére páncélöveinek száma nem mindig kilenc, hét és tizenegy között van. Páncélja többnyire szürkésbarna színű. A kilencöves tatunak hosszú, disznóforma orra és nagy fülei vannak. Teljes hossza 30 és 55 centiméter között van, súlya 3-tól 8 kilogrammig terjed. A hímek valmivel nehezebbek, mint a nőstények.
[szerkesztés] Alfajai
- Dasypus novemcinctus aequatorialis Lönnberg, 1913
- Dasypus novemcinctus fenestratus Peters, 1864
- Dasypus novemcinctus hoplites G.M. Allen, 1911
- Dasypus novemcinctus mexianae Hagmann, 1908
- Dasypus novemcinctus mexicanus Peters, 1864
[szerkesztés] Életmódja
Remekül közlekedik a föld alatt; másfél méter mélyen kb. 6 méter hosszú alagutakat ás egyedi stílusban. Mellső lábaival meglazítja és hátratolja a talajt a hátsó lábak hatósugaráig. Azokkal nagyokat rúgva szórja ki a földet az alagút bejáratán keresztül. Hogy ez a mini-bányagép profi módon működjön, a farkát használja segédeszköznek, tehermentesítve a hátsó lábakat. A vízben sem jön zavarba, hisz remekül úszik. Gondolhatnánk, hogy a súlyos páncél némi gondot okoz ennek kivitelezésében, de ezt is bravúrosan megoldja. Hogy ne süllyedjen el, levegőt nyel, így a többlet-felhajtóerő következtében zavartalanul hasíthatja a vizet. És ha ehhez éppen nem lenne kedve, képes 6 percig is visszatartani a lélegzetét, így szépen, kényelmesen átgyalogolhat a fenéken a túlpartra. Étrendjében előfordulnak a rovarok, puhatestűek, kisebb kétéltűek, hüllők és dögök is. Szaglása olyannyira kifinomult, hogy akár a 12 cm mélyen rejtőző rovarokat is megérzi. Maximális élettartamáról csak a fogságban tartott példányok adatai alapján van fogalmunk, ami az ő esetükben 11 év.
[szerkesztés] Szaporodása
Ez a kis állatka a szaporodásában is egyedülálló. Március-április környékén születnek meg az apróságok, melyek száma érdekes módon mindig osztható néggyel. Legfeljebb 12, de általában (és persze minimum) négy utóda születik. A négyes ikrek egyetlen petesejtből fejlődnek ki úgy, hogy a megtermékenyített petesejt négyfelé válik már a barázdálódási folyamat kezdetén.
[szerkesztés] Tartása
Bár kétségtelenül ez a leggyakoribb övesállatfaj, fogságban igen ritkán tartják. Európában csak 4-5 helyen látható. Magyarországon is csak egy fiatal pár látható a Veszprémi Állatkertben.
[szerkesztés] Források
.jpg&filetimestamp=20070811231227)
- Veszprémi Állatkert honlapja
- Louise H. Emmons and Francois Feer, 1997 – Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide.
- Sablon:MSW3 Gardner
- Nixon, Joshua. Armadillo Expansion, September 14th, 2006, retrieved December 3rd, 2006.
