Piran
| Piran | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Szlovén Isztria |
| Statisztikai régió | Obalno-kraška |
| Község | Piran |
| Polgármester | Peter Bossman |
| Irányítószám | 6330 |
| Körzethívószám | 05 |
| Rendszám területkód | KP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 758 fő (2002) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 – 41 m |
| Terület | 44,6 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Piran
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 45° 31′ 43″, k. h. 13° 34′ 12″ | |
 |
|
| Piran község elhelyezkedése | |
| Piran weboldala | |
Piran (IPA: [piˈraːn], olaszul Pirano IPA: [piˈraːno]) kikötőváros és község Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra.
A közigazgatás kétnyelvű (szlovén és olasz).
A község települései (zárójelben olasz nyelven): Dragonja (Dragogna), Lucija (Lucia), Nova vas (Villanova), Padna (Padena), Parecag (Parezzago), Piran (Pirano), Portorož (Portorose), Seča (Sezza), Sečovlje (Sicciole), Strunjan (Strugnano), Sveti Peter (San Pietro dell'Amata).
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az első lakói a területeknek - akár csak az Isztriai-félszigetnek - az illír törzsek voltak, akik földművessel, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Az itt élő kalózok az észak Adrián folyó római kereskedelmet támadták. Kr. e. 178 és 177-ben a Római Birodalom része lett, ezt követően jöttek létre az első villa rustica, az az római villák. Az 5. századtól az avarok és a szláv népek betörésével a lakosság visszahúzódott a védhető szigetekre és félszigetekre. Ezzel kezdődött a városok kialakulása. A 7. században a Bizánci Birodalom része lett, majd 788-ban a Frank Birodalom része lett és szlávok telepedtek le a térségben. A 952-ben Piran része lett az Német-római Birodalomnak. A településről származó legkorábbi feljegyzést egy ismeretlen ravennai pap tette a 7. századi világtérképen. Az ábrázoláson is szereplő település neve valószínűleg görög "pyrranos" szóból származik, ami azt jelenti, "piros", mert a vöröses kövek gyakoriak a város környéken.
1812. február 12-én zajlott le a Piranoi csata. Ez volt a szlovén tengerpart ma napig egyetlen tengeri csatája, amikor is egy brit és egy francia sorhajó Piran mellett összecsapott. A tengeri csata az 1807-1814 között az Adrián zajlott napóleoni háborúk része volt. A francia Rivoli nevű hajót 1810-ben Velencében építették azzal a céllal, hogy támogassa Napóleont az Adrián ért sorozatos vereségeket követően. John Talbot angol tiszt által vezetett hajóhad 1812. február közepén érkezett meg Velencébe, hogy blokád alá vegye a kikötőt. A Rivoli a köd leple alatt próbált menekülni, de Talbot üldözőbe vette és 5 órás összecsapásban megadásra kényszerítette. A Rivoli legénységének fele vagy megsérült, vagy meghalt.
A 19. század végén, 20. század elején Piran volt a legvirágzóbb osztrák-magyar város több mint 12.000 lakossal, nagyobb volt, mint a közeli Koper. Ebben az időben töltötték fel a belső kikötőt, ma itt van Tartini tér (Tartinijev trg).
A várost 1902. április 1-jén érte el a 760 mm-es keskeny nyomtávolságú Trieszt-Piran-Poreč helyi érdekű vasútvonal.
A gazdagságát mutatja, hogy itt adták át Ausztria első trolibusz vonalát 1909-ben, amely Piran-Portorož között közlekedett egészen 1912-ig. Helyét ekkor az 5447 m hosszú, 5 kitérővel rendelkező keskeny nyomtávolságú villamos vette át. A villamos létesítéséről még 1911. szeptember 11-én döntöttek Bécsben és építése 150.000 koronába került. A villamos útvonala mai Tartini térről indult Portorožba. A legnépszerűbb szakasza a Tartini tértől a Trieszt-Poreč vasútvonal állomásáig tartott. A vasutat 1935. augusztus 31-én bezárták, ennek következtében a forgalom visszaesett. A villamosok 30 percenként közlekedtek és legnagyobb sebességük 26 km/h volt. Üzemszünet csak a második világháború alatt volt, amikor a Trieszt Szabad Terület hatósága a buszforgalom mellett döntött. Bezárására és az utolsó villamos közlekedésére 1953. augusztus 31-én került sor.[1]
A második világháborút követően a Szabad terület Trieszt B zónájának része 1947-től 1954-ig, majd Jugoszlávia része lett. A város déli határán lévő Dragonja folyónál meghúzott új belső tagállam határok alapján Jugoszlávián belül Szlovéniához került, majd ez lett a 1991-től a független Szlovénia határa is.
Az 1900-ban végzett népszámlálás szerint Pirannak 6791 olasz, 9 szlovén és egy horvát lakosa volt. Lakosainak száma Sečovlje és Portorož (olaszul Portorose) helységekkel együtt 16 758 (2002).
Híres személyek [szerkesztés]
Piranban született 1692-ben Giuseppe Tartini, olasz zeneszerző és hegedűművész. 1892-ben születésének kétszázadik évfordulójára teret és szobrot is kapott tisztelőitől.
Piran 2010. október 10-én megválasztott polgármestere nemcsak az első szlovén, de az első kelet-európai fekete városvezető. A ghánai Peter Bossman orvostanhallgatóként érkezett Jugoszláviába, ahol horvát évfolyamtársával házasodott össze. A kormányzó Szociáldemokrata párt színeiben politizáló Bossman a szavazatok 51,39%-át szerezte meg a választás második fordulójában.[2]
Gazdaság [szerkesztés]
A turizmus és a halászat a fő bevételi forrás.
Repülőtérrel és jachtkikötővel (Marina) rendelkezik.
Látnivalók [szerkesztés]
Piran télen, nyáron közkedvelt üdülőhely. Az olaszos hangulatú mediterrán városka Tengerészeti Múzeuma bepillantást enged a város múltjába. Ellátogathatunk a város védőszentjéről elnevezett Szent György templomba és a domb tetején található várba, melyet a szűk, romantikus utcácskákon keresztül érhetünk el. Innen csodálatos kilátás nyílik Piranra, és a tengerre, és a hely egyetlen sík területét is itt találjuk, melyet a helyiek ki is használtak, így jelenleg a vár mögött egy focipálya áll.
Az óváros csak gyalogosan közelíthető meg, ezért attól délre a tengerparton hosszan elnyúlva épültek külső parkolók, ahonnan gyalog vagy helyi tömegközlekedéssel lehet eljutni a belvárosig.
A Trieszt-Piran-Poreč egykori vasútvonal helyén rendezik meg 1996. óta évente[3] a Parenzana Marathon néven ismert mountain bike versenyt. Az útvonalon lévő viaduktok, alagutak versenyen kívül is kedvelt kerékpáros célpontok.[4]
Testvérvárosai [szerkesztés]
Acqualagna, Olaszország (2003)- Aquileia, Olaszország (1977)
Bjugn, Norvégia (1985)- Castel Goffredo, Olaszország (1993)
Indianapolis, Egyesült Államok (2001)
Keszthely, Magyarország (1998)
Łańcut, Lengyelország
Ohrid, Macedónia (1981)
Valletta, Málta (2002)- Velence, Olaszország (2001)
Vis, Horvátország (1973)
Galéria [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ "100 years of the Piran tram (1912) (100 éves a pirani villamos)" – portoroz.si, hivatalos honlap.
- ↑ Multikulti Szlovéniában: itt az első afrikai polgármester (kitekinto.hu)
- ↑ Parenzana (parenzana.com - hivatalos oldala)
- ↑ Parenzana – az isztriai kisvonat története (isztranauta.blog.hu)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Piran című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
