Ghána nyelvei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Különböző források különböző számú beszélt nyelvet jelölnek meg Ghánában. Az az eltérés oka, hogy néhányuk bizonyos nyelveket önállónak tekint, míg mások csak nyelvjárásnak. Az Ethnologue összesen 79 nyelvet sorol fel. Más források több mint 100 nyelvről tesznek említést.

Csoportosításuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghána nyelvei a Niger-kongói nyelvcsalád alábbi ágaiba tartoznak:

Mint megannyi volt gyarmaton, az eltérő nyelvi és kulturális szokások miatt a hivatalos nyelv a volt gyarmattartók nyelve, ami Ghánában az angol. Az állam 9 nyelvet szponzorál:

  1. akan (ashanti, fante, akuapem, akyem, kwahu) (írott twi nyelv)
  2. dagare / waale – az Upper West (Felső Nyugati) Régióban beszélik
  3. dangbe – a Greater Accra (Nagy Accra) Régióban beszélik
  4. dagbane – a Northen (Északi) Régióban beszélik
  5. ewe – a Volta Régióban beszélik
  6. ga – a Greater Accra (Nagy Accra) Régióban beszélik
  7. gonja – a Northen (Északi) Régióban beszélik
  8. kasem – az Upper East (Felső Keleti) Régióban beszélik
  9. nzema – az Western (Nyugati) Régióban beszélik

A hauszát elterjedten használják a muzulmánok Ghánában.

Az írás-olvasás hagyománya észak Ghánában az Iszlámban gyökerezik, míg délen az irodalmat a keresztény misszionáriusok befolyásolták. Az európai befolyás eredményeként egy sor ghánai népcsoport latin betűs írásrendszert fejlesztett ki és számtalan helyi nyelven születtek irodalmi alkotások. A fő írott ghánai nyelvek a twi nyelvjárásai (az asante, az akwapim és a fante). A további írott nyelvek az nzema, az ewe, a dagbane, a ga és a kasena (grusi nyelv). Ennek ellenére a publikációk többsége angolul íródik.

Az oktatás nyelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai gyarmatosítás idején az oktatás a gyarmattartók nyelvén folyt: portugálul, hollandul, dánul vagy angolul. A keresztény misszionáriusok később bevezették a bennszülött nyelven való oktatást és gyakran ők fejlesztették ki az adott nyelv írásrendszerét.

1925-ben a brit gyarmattartói adminisztráció vette át az Aranyparton az oktatási rendszert. 1925-től 1951-ig az általános iskola első 3 évében anyanyelven folyt az oktatás, majd angol nyelven. 1957-ben a gyarmat elnyerte függetlenségét, és megalakult Ghána. Az oktatás nyelvére vonatkozó irányelv az azt követő években számtalanszor változott, majd 1974 és 2002 között visszatértek ahhoz a rendszerhez, hogy az első 3 évben anyanyelven, majd angolul folyt az oktatás.

2002 szeptembere óta az az irányelv, hogy az angol nyelvet kell használni az általános iskola kezdetétől. Egy ghánai nyelvet mint kötelező nyelvet tanítanak az alsó középiskola (junior high school) végéig.

Nyelv Beszélők száma Év Nyelvcsalád
Akan 8 300 000 2003 Kwa
Ewe 2 250 000 2003 Kwa
Abron 1 050 000 2003 Kwa
Farefare 820 000 2003 Gur
Dagbani 800 000 2004 Gur
Dangme 800 000 2004 Kwa
Dagaare 700 000 2003 Gur
Ga 600 000 2003 Kwa
Konkomba 500 000 2003 Gur
Kusaal 420 000 2003 Gur
Wasa 309 000 2003 Kwa
Nzema 262 000 2004 Kwa
Anyin 250 000 2003 Kwa
Sehwi 250 000 2003 Kwa
Gonja 240 000 2004 Kwa
Mampruli 220 000 2004 Gur
Hausza 202 000 2005 csádi
Awutu 180 000 2003 Kwa
Bissa 165 900 2003 Mande
Buli 150 000 2003 Gur
Ahanta 142 000 2003 Kwa
Wali 138 000 2003 Gur
Kasem 130 000 2004 Gur
Birifor 125 000 2003 Gur
Bimoba 120 000 2003 Gur
Herepon 111 000 2003 Kwa
Sisaala 105 000 2003 Gur
Larteh 74 000 2003 Kwa
Humburung 69 000 2003 Kwa
Anufo 66 000 2003 Kwa
Nafaanra 61 000 2003 Gur
Gua 60 200 2003 Kwa
Krache 58 000 2004 Kwa
Ntcham 57 000 2003 Gur
Tem 53 000 2003 Gur
Lelemi 48 900 2003 Kwa
Paasaal 36 000 2003 Gur
Kabiyé 32 000 2005 Gur
Sisaala 30 000 2003 Gur
Nkonya 28 000 2004 Kwa
Kulango 27 000 2003 Gur
Siwu 27 000 2003 Kwa
Deg 26 400 2003 Gur
Avatime 24 000 2003 Kwa
Sekpele 23 400 2003 Kwa
Jwira-Pepesa 18 000 2003 Kwa
Tampulma 16 000 2003 Gur
Kulango 15 500 1991 Gur
Ligbi 15 000 2003 Mande
Nawuri 14 000 2003 Kwa
Vagla 13 500 2003 Gur
Tuwuli 11 400 2003 Kwa
Selee 11 300 2003 Kwa
Adele 11 000 2003 Kwa
Delo 10 900 2003 Gur
Gikyode 10 400 2003 Kwa
Dwang 8 200 2003 Kwa
Akposo 7 500 2003 Kwa
Logba 7 500 2003 Kwa
Fulfulde 7 300 2003
Hanga 6 800 2003 Gur
Zarma 6 500 2003
Nyangbo 6 400 2003 Kwa
Hakali 6 000 2003 Gur
Nawdm 5 400 2005 Gur
Tafi 4 400 2003 Kwa
Safaliba 4 000 2003 Gur
Konni 3 800 2003 Gur
Adamorobe 3 400 2003 rokontalan
Hala 3 000 2003 Gur
Kamara 3 000 2003 Gur
Kantosi 2 300 2003 Gur
Adangbe 2000 2003 Kwa
Nchumbulu 1800 2003 Kwa
Kplang 1600 2003 Kwa
Lama néhány ezer 1996 Gur
Animere 700 2003 Kwa
Dompo 60-70 1999 Kwa

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]