Nagybácsa
| Nagybácsa | |||
 |
|||
| A nagybácsai templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Település | Győr | ||
| Városrészek | Sárás, Ergényi lakótelep | ||
| Városhoz csatolás | 1952 | ||
| Irányítószám | 9000 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Távolság a központtól | 8-10 km | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagybácsa
Pozíció Győr térképén
|
|||
| é. sz. 47° 43′ 42″, k. h. 17° 39′ 47″ | |||
Nagybácsa vagy Bácsa Győr egyik városrésze Sárással és az Ergényi lakóteleppel együtt.
Tartalomjegyzék |
Bácsa [szerkesztés]
A történeti Bácsa feltehetően, vízpartra települt halászfalu volt, melyet földsánc vehetett körbe. E sáncon túl állt a templom, és ettől nyugatra a temető. A lakosok egy része nemesi kiváltságokkal bírt, és feltehetően evangélikus volt, ez magyarázhatja, hogy a 18. század végén két temető is látható a térképen. A 17. században a gróf Cseszneky és Oross családok voltak a fő birtokosok. 1966-ig önálló szigetközi falu volt, amely feltehetően még a középkorban települt. A rá vonatkozó történeti írásos adatok azonban csak a 17. századtól említik. Régészeti szórványemlékek viszont az avar korig visszamenőleg előfordulnak ezen a területen. Fejlődésének jelentős állomása volt, hogy köznemesi kiváltságokat kapott a török korban amely 1848-ig megtartott. Ez a kiváltság anyagi biztonságot és függetlenséget biztosított Bácsa számára. Vitalitását jelzi az is, hogy a két világháború között határában létesült a legnagyobb győri munkástelep, Kisbácsa, amelyet csak 1952-ben csatolnak Győr városához.
Kisbácsa [szerkesztés]
Az első világháború utáni időkben a kevésbé tehetős családok a város közigazgatási határán kívül engedély nélkül lakóházépítésbe fogtak. A város később kénytelen volt ezeket az építkezést szabályozni és a lakóterületeket a település közigazgatási területbe vonni. Ilyen módon jöttek létre a Nagybácsa és Révfalu közötti üres területen Kisbácsa földszintes utcái. 1960-ban Bácsa község is Győr közigazgatási területének részévé vált. A második világháború utáni években azután templomot is építettek Árkay Bertalan tervei alapján. A Milleniumkor a templom belülről teljesen megújult. Hatalmas, összesen 60 nm-es felületű üvegablakait Szilágyi András és Kovács Julianna üvegművészek készítették. A szentély falfestménye szintén Szilágyi András alkotása.
Sárás [szerkesztés]
Győr peremterületén, a Galántai út mentén elhelyezkedő üdülőövezet. Mára egyre inkább lakóövezetté növi ki magát, hiszen már kb. 80 család él kint Sáráson. A szennyvízcsatorna bevezetése még hátra van, ezért még csak pár rossz minőségű aszfaltozott útja van.
