Borgiák (televíziós sorozat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borgiák
(The Borgias)
Borgiák.jpg
A sorozat főcíme
Műfaj dráma, történelmi

Alkotó(k) Neil Jordan
Író(k) Neil Jordan
David Leland
Guy Burt
Rendező(k) Jeremy Podeswa, Simon Cellan Jones, Neil Jordan, John Maybury
Főszereplő(k) Jeremy Irons
François Arnaud
Holliday Grainger
Joanne Whalley
Lotte Verbeek
David Oakes
Sean Harris
Simon McBurney
Steven Berkoff
Aidan Alexander
Colm Feore
Zeneszerző(k) Trevor Morris

Ország  Írország
 Kanada
 Magyarország
Nyelv angol
+magyar szinkron
Évadok 3
Epizódok 29
Gyártás
Producer(ek) Neil Jordan, Michael Hirst
Vágó(k) Lisa Grootenboer, Wendy Hallam Martin
Forgatási helyszín(ek) Magyarország
Operatőr(ök) Paul Sarossy
Részenkénti játékidő 55 perc
Gyártó CTV, Showtime
Sugárzás
Eredeti adó Showtime
CTV Television Network
Sky Atlantic
Eredeti sugárzás 2011. április 3.2013. június 16.
Magyar adó HBO, M1
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Borgiák (angolul: The Borgias) történelmi alapokra épülő kanadai–ír–magyar televíziós sorozat, melyet Neil Jordan készített. Középpontjában a spanyol eredetű Borgia család és VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) uralma áll a 15. századi Itáliában. A részben Magyarországon forgatott sorozat premierjére az Egyesült Államokban a Showtime-on 2011. április 3-án került sor. Magyarországon az HBO vetítette 2011. június 28-tól.[1] A sorozat 1,06 millió nézővel nyitott, ilyen premierre hét éve nem volt precedens a Showtime-nál, így természetesen megrendelték a folytatást is.[2]

A második évad[3] vetítése 2012. április 9-én kezdődött az Egyesült Államokban.[4][5] Magyarországon 2012. június 26-ától vetíti az HBO.[6][7]

A harmadik évad forgatása – mely az előzőekhez hasonlóan tíz részes lesz – 2012 júliusában kezdődött Etyeken.[8][9]

A gyártó Showtime 2013 júniusában bejelentette, hogy nem lesz 4. évad. Keresték a módját a 3. szezon lezárásának, így felvetődött egy lezáró két órásra tervezett film elkészítésének ötlete is.[10][11] Végül elvetették a filmes megvalósítás ötletét és anyagi megfontolásból egy e-könyvel próbálják meg kárpótolni a rajongókat.[12]

Készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neil Jordan egész estés mozifilmet tervezett majdnem évtizede dédelgetett tervéből, ám a történet kinőtte a mozifilm kereteit, így végül sorozat lett belőle. A projekt kanadai-ír-magyar koprodukcióban valósult meg, az Egyesült Államokban való forgalmazást a Showtime vállalta. VI. Sándor pápa szerepére az Oscar-díjas Jeremy Ironst sikerült megnyerni, aki bár külsőleg cseppet sem hasonlít a korpulens pápához, feladata a „középkori Keresztapa”[13] manipulatív, megalomániás személyiségének belső megformálása volt. A több ezer szereplő korabeli ruháját tervező Gabriella Pescucci szintén Oscar-díjas; a látványvilágot a kanadai François Séguin tervezte, míg a díszleteket Varga Judit, akiket munkájukért Emmy-díjra jelöltek.[14]

A forgatások az etyeki Korda Filmstúdiókban készültek, a külső helyszínek között Komáromban katonai bázist hoztak létre, de forgattak Tatán, a soproni kastélyban[pontosabban?], a budapesti Rudas gyógyfürdőben, és az alcsúti arborétumban is.[15]

A sorozat 49 millió dollárba került, és a bemutatkozó részre 1,5 millió néző volt kíváncsi az Egyesült Államokban.[16]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1492-ben VIII. Ince pápa halála után a spanyol származású Rodrigo Borgia bíboros minden eszközt bevet, hogy pápa lehessen. A hatalom megszerzése érdekében nem riad vissza sem zsarolástól, sem vesztegetéstől. Megválasztása után VI. Sándor néven vonult be a pápák történetébe, ám életmódja továbbra sem nevezhető kegyesnek: szeretőt tart, nyíltan vállalt gyermekeit magas pozíciókba helyezi, s ellenfeleit olykor meggyilkoltatja. A pápai állam kemény kezű uralkodója nagyon szereti családját, akik mindet megtesznek apjuk hatalmának megtartásáért az akkoriban még fejedelemségekre, királyságokra szétdarabolt Itáliában: leánya, Lucrezia és tizenhárom éves fia, Joffre érdekházassággal segítik a szövetségesek megtartását, a gátlástalan Cesare bíborosként, a nőcsábász Juan (Giovanni) pedig a pápai hadsereg vezéreként áll apjuk mellett. Az intrikákkal átszőtt történelmi tablón kirajzolódik a kor néhány jellegzetes figurájának – a firenzei tudós politikus, Niccolò Machiavelli, az engesztelhetetlen hitszónok, Savonarola, valamint a Nápolyi Királyságért háborúzó VIII. Károly francia király – arcképe is.

Mivel a sorozatot a stúdió a harmadik szezon után pénzügyi okokból befejezte, nem mutatja végig a Borgia család történetét és annak tragikus végét.

Ronan Vibert (Giovanni Sforza, Perugia hercege) és Gina McKee (Caterina Sforza, Forlì és Imola harcos úrnője)

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emmy-díjat kapott Trevor Morris a legjobb főcímzene kategóriájában, de jelölték a rendezésért Niel Jordant, a kosztümért Gabriella Pescuccit és Uliva Pizzettit, az operatőri munkáért Paul Sárosyt (akinek magyar a nagyapja), a legjobb utómunkáért Bob Munroe-t, Doug Campbellt, Bill Hallidayt, Juan Jesus Garciát, Luke Groves-t, Seth Martiniukot, Blair Tennessyt. „Art direction” kategóriában Francois Seguin látványtervező, Jonathan McKinstry supervising art director, és Varga Judit berendező volt várományos.[17][18]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]