Bad Wimpfen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Wimpfen
Bad Wimpfen BW 17.JPG
Jellegzetes bad wimpfeni utcakép
Bad Wimpfen címere
Bad Wimpfen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Polgármester Claus Brechter
Népesség
Teljes népesség 6883 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 355 fő fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 195 m
Terület 19,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Wimpfen  (Németország)
Bad Wimpfen
Bad Wimpfen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 14′, k. h. 9° 10′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 9° 10′
Bad Wimpfen weboldala

Bad Wimpfen egy kisváros Németországban a Neckar folyó partján, Baden-Württemberg tartományban. A turisták kedvelik a német borok és a kellemes üdülőrészlege miatt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban, Heilbronn várostól 15 km-re északra található. A városon áthaladó folyó a Neckar. A Bad Wimpfen két fontosabb részből áll. Ezen kívül hozzátartozik még a tőle 4 km-re északabbra fekvő Hohenstadt is.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza, háttérben a Kék Toronnyal
A Neckar mentén

Az ókorban először kelták lakták. Kr. u. 98 körül Domitianus római császár elfoglalta a területet. A rómaiak erődrendszert építettek a város köré, amely határvédő településként szolgált. Hamarosan sorra telepedtek le itt kereskedők és kézművesek. Bad Wimpfen később elveszítette katonai jelentőségét a birodalom északabbra terjeszkedésével. Az 5. században a frankok kezére került. Ekkortájt kezdett el elterjedni ezen a vidéken a keresztény vallás. I. Ottó frank császár idején építették ki a város piacterét és vásárokat kezdtek tartani. A 9. században a kalandozások során a magyarok is eljutottak idáig. Később Barbarossa Frigyes császári palotát(Staufer Platz Wimpfen) építtetett a városba. A Staufer Pfalz Wimpfen a legnagyobb fennmaradt császári palota az Alpoktól északra. A leghosszabb oldala körülbelül 215 m, szélessége mintegy 88 m. A kastély tornya, a Kék Torony a 20. században kilátóként szolgált. Az 58 m magas Kék Torony lett egyben a város jelképe is. a 13. században Richard Deidesheim vezetése által helyreállították az apátsági templomot, az akkori gótikus stílusban. Ezzel egy időben domonkos kolostort is alapítottak a városban.Wimpfen a 16. században a reformáció fellegvára volt. Egyre inkább kezdett megjelenni a protestáns és az evangélikus keresztény vallás. Később a vallási viták háttérbe szorultak, ugyanis 1622-ben kitört a harmincéves háború. A háború alatt a lakosság megtizedelődött és számos épület elpusztult. Két századdal ezután, 1871-ben már az egységes Német Birodalomhoz tartozott. A második világháború után Nyugat-Németországhoz tartozott.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címere (németül Wappen) sárga alapú. Rajta egy fekete sas látható, mely egy aranykulcsot tart a csőrében. Ugyanazok a színek találhatóak meg benne, mint Németország zászlajában és címerében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város weboldala (németül)