Altair (csillag)
| Altair | |
 |
|
| Az Altair a Sas csillagképben | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Sas csillagkép |
| Távolság | 16,7 fé |
| Sajátmozgás | 1° / 5000 év |
| Fizikai adatok | |
| Átmérő | 2,5·106 km |
| Tömeg | 1,7 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 7550 K |
| Forgási adatok | |
| Forgási periódus | 10 óra |
| Forgási sebesség | 788 400 (az egyenlítőnél) km/h |
Az Altair egy csillag a Sas csillagképben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Leírása
Színképosztálya A7, felszíni hőmérséklete 7550 K. Tömege 1,7 naptömeg, átlagos átmérője 1,8 napátmérő (az egyenlítői átmérője 14 százalékkal nagyobb, mint a sarki átmérője). Forgási sebessége az egyenlítőjénél legalább 219 km/sec (ez a Nap forgási sebességének 100-szorosa). Forgási periódusa 10 óra vagy kevesebb.
Távolsága 16,7 fényév, nyáron ez a legközelebbi, szabad szemmel látható csillag. A távolsága kb. 4-szer nagyobb, mint az Alfa Centaurié, 2-szer akkora, mint a Szíriuszé, 1,5-szer olyan távol van, mint a Procyon, 2⁄3 olyan távolságra, mint a Vega, 1⁄2 olyan távolságra, mint a Pollux, és 1⁄3 olyan távolságra, mint a Castor.
Sajátmozgása viszonylag nagy, 1° 5000 évenként.
Delta Scuti típusú, enyhe változócsillag.
[szerkesztés] Története
Neve az arab at-Ta’ir-ból származik, jelentése: „a repülő”. Az arabok az Altairt és a Vegát úgy nevezték: an-Nasr at-Ta’ir és an-Nasr al-Waqi, vagyis „a repülő sas” és „a lecsapó sas” (az an-Nasr keselyűt is jelent).
Az Aquila latinul van, jelentése: „sas”.
A név eredete a babiloni és sumer időkre nyúlik vissza Paul Kunitzsch szerint.
R. H. Allen az 1900-as évek kezdetén azt írta, az Aquila „feltételezések szerint egy madár alakja, ami az Eufrátesznél talált kövön található (i.e. 1200 körül)”, továbbá egy táblán, aminek felirata: „a sas, az élő szem”.
A hindu csillagászati mondákban a „Visnu három lépése” néven ismert.
[szerkesztés] Érdekesség
Az Altair közelében az égbolt legfényesebb csillaga a Vega, ami 14,8 fényév távolságra van tőle, látszó fényessége –1,1.
[szerkesztés] Megjelenése a kultúrában
Az Altair körül elképzelt bolygók több jól ismert sci-fi történetben szerepelnek. Ezek közül legismertebb az 1950-es években készült Tiltott bolygó („Forbidden Planet”), melynek témája William Shakespeare: A vihar című darabján alapszik.
[szerkesztés] Forrás
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
