James Webb űrtávcső
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. március 8. |
 |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont. |
 |
| James Webb űrtávcső | |
 |
|
|
|
|
| Űrügynökség |  NASA  Európai Űrügynökség  CSA |
| Típus | Csillagászati műhold |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 2014 [1], vagy 2015 [2] |
| Hordozórakéta | Ariane–5 |
| Pályaelemek | |
| Pálya | A Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja |
A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope - „következő generációs űrtávcső”) épülő infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utódja. Átmérője 6,5 méter. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James E. Webbről, a NASA második igazgatójáról. Indítását 2014-re tervezik a Guyana Űrközpontból. A Goddard Űrközpontból végzik a projekt irányítását. A Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű űrtávcső összköltsége 4500 millió dollár, melyből körülbelül 300 millió eurót az ESA áll, ez magában foglalja a JWST űrbejuttatását is [3] , továbbá a Kanadai Űrhivatal 39 millió kanadai dollárral járul hozzá a projekthez [4] .
Tartalomjegyzék |
Küldetés [szerkesztés]
A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.
A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.
A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, és ez teszi lehetővé az említett takarást. Az obszervatórium a tervek szerint 2014-ben indul. Hat hónapos ellenőrzési periódus után kezdi meg a tudományos küldetést, amely legkevesebb 5 évig tart. Tervezésénél figyelembe veszik a küldetés meghosszabbításának lehetőségét is, bár ez lényegesen bonyolultabb lesz, mint a Hubble űrtávcső esetében (ami a Földtől 560 km távolságban, alacsony Föld körüli pályáján könnyen elérhető bármilyen űrhajó, illetve a Space Shuttle számára). Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport kiküldetésére nem lehet számítani.
A NASA tervezett New Worlds programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik űrtávcső a csillag körül keringő exobolygókat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amely műszerezve lesz a helyi atmoszféra analizálására is és élet jelenlétét jelezheti.
Bár még el sem kezdték építeni, már javaslatokat tettek a távcső utódjának felépítésére. Az ATLAS űrtávcső (Advanced Technology Large-Aperture Space Telescope, azaz „fejlett technológiájú, nagy nyílású űrtávcső”) szintén az L2 pontban dolgozna, de a jelenleg tervezés alatt álló Ares V rakéta állítaná pályára, így sokkal nagyobb (akár 16 m átmérőjű) tükrével sokkal nagyobb felbontás lenne elérhető.
Felépítés [szerkesztés]
Optika [szerkesztés]
A JWST a Hubble űrtávcső tömegének csak a felét teszi ki, de elsődleges tükrének (6,5 méter átmérőjű berillium reflektor, arany bevonattal [6] ) fénygyűjtő területe hatszor nagyobb. Átmérője nagyobb, mint bármely mai hordozórakéta, ezért a tükör 18 darab hatszögű részből áll, amelyeket indítás után bontanak ki. A szegmensek egyenként kb. 20 kilogrammot nyomnak, és 1,3 méter átmérőjűek [6]. Érzékeny mikromotorok és szenzorok helyezik a tükör részeit a megfelelő helyzetbe, de az eredeti konfigurációt csak ritkán változtatják meg. A földi teleszkópok, mint a Keck, aktív optikát használva folyamatosan mozgatják a tükröket a zavaró hatások elkerülésére.
Az arany bevonatot azért viszik fel, mert az aranynak rendkívül kedvező az infravörösben nyújtott tükrözőképessége, így javítva a várható képminőséget.
Műszerek [szerkesztés]
- NIRCam (Near Infrared Camera):
- NIRSpec (Near InfraRed Spectrometer):
- MIRI (Mid Infrared Instrument):
- FGS (Fine Guidance Sensor):
A program története [szerkesztés]
Gyártás [szerkesztés]
2008. július 10-én a NASA bejelentette, hogy a tervezés befejeztével megkezdték a műhold építését. Ugyanez év decemberére készült el a 150 négyzetméteres árnyékoló fólia, mely a távcső tükrét a napsugárzástól védi.[7] 2009 áprilisában kezdték meg az első főtükör-szegmens vákuumkamrás tesztelését, melynek célja, hogy ellenőrizzék, hogy a világűrre jellemző vákuumban és hőmérsékleten hogyan változik a tükör alakja. A felület az ideálistól a tervek szerint nem tér el 20 nanométernél jobban. A 18 szegmens tesztjeit 2011 nyarán tervezik befejezni.[8]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Science at NASA: Alien Planet Safari (2010-01-15)
Külföldi oldalak [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ The James Webb Space Telescope. NASA. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
- ↑ 10-Year Plan for Astrophysics Takes JWST Cost into Account. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
- ↑ European agreement on James Webb Space Telescope’s Mid-Infrared Instrument (MIRI) signed. ESA. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
- ↑ James Webb Space Telescope, Successor to Hubble. CSA. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
- ↑ Webb Telescope Primary Mirror Segment Completes Cryogenic Test. NASA. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ^ a b The Primary Mirror. NASA. (Hozzáférés: 2010. december 10.)
- ↑ Jéki, László: Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő. [Origo] Világűr, 2008. december 8. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ First flight mirror completes cryogenic testing (angol nyelven). Astronomy.com, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2009. április 13.)
|
||||||||||||||
