Röntgencsillagászat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi. A kozmoszból érkező röntgensugarak vizsgálata rendkívül fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek sugárzásának zöme a röntgenhullámhosszak tartományába esik. Ezek a sugárzások nem tudnak mélyen behatolni a légkörbe, ezért észlelésükhöz műholdakat használnak. Régebben magasan szálló ballonokkal vagy rakétákról észleltek. A nagyenergiájú elektromágneses hullámokat gyakran a foton energiájával jellemzik a hullámhossz helyett. Eszerint a lágy röntgensugárzás a 0,1-10 keV tartományban, a kemény röntgensugárzás a 10-100 keV tartományban található.

Röntgentartományban megfigyelhető égitestek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röntgenműholdak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A röntgencsillagászati megfigyeléseket főként föld körüli pályára állított műholdakkal végzik.

Jelenleg működő műholdak a NASA Chandra röntgentávcsöve és az ESA XMM-Newton röntgentávcsöve.

  • AXAF (Advanced X-ray Astrophysics Facility)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Cox, A. N.: Allen's Astrophysical Quantities. New York: Springer-Verlag (2000). ISBN 0-387-98746-0 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]